Savaria - A Vas megyei Múzeumok értesítője 22/3. (1992-1995) (Szombathely, 1996)

Pásztor Adrien: A Csákberény-orondpusztai avar kori temető gyöngyleleteinek tipokronológiai vizsgálata

SAVARIA 22/3 (1992-1995) PARS ARCHAEOLOGICA A 154. női sírban, germán viseleti hagyományát őrző (VIDA 1995), poncolt díszű, csuklós nagyszíjvég és a préselt, fogazott díszes, ill. poncolt díszes övveretek között, szövetmaradvánnyal együtt tártak fel két gyöngyszemet. Ezen ékszerek a ruházatot díszíthették. A lapított gömb alakú, sötétvörös alapú / 3 db, síkból kiugró, fehér-türkizkék pávaszemes és fehér hurokfolyatott díszű gyöngy (3. színes tábla 18.1.) még az 55., 195. és 349. sírokban (3. színes tábla 18.4; 3. színes tábla 18.2-3.) vagy pl. Környén a 144. sírban (SALAMON-ERDÉLYI 1971 Taf. 24.31.) is megtalálható. E gyöngytípus 4, 5 szemes változatai (4. színes tábla 24.1-18, 27.1-27; 4. színes tábla 27.11.) már a legkorábbi avar emlékanyagban is felbukkannak mint az avar gyöngydivat igen közkedvelt és hosszú életű ékszerfajtája. Ezáltal kronológiai hovatartozása nehezen behatárolható (PÁSZTOR 1995 73-74; 2. diagram, I. tábla 15.1-3, 16, 21-22.). A 154. sír keltezését (6. sz. vége - 7. sz. közepe / középső harmada közötti időszak) a leletegyüttes tárgytípusainak kronológiai horizontja (6. sz. vége - 7. sz. első fele közötti időszakra) határozza meg. A csákberényi avar kori közösség leghosszabb ideig és a legszélesebb körben viselt ékszerfajtája a szemesgyöngy volt. E gyöngytípus több ezer éves múltra visszatekintő divatja a neki tulajdonított rontó pillantás elleni bajelhárító, mágikus erőben vetett hittel magyarázható. Féldrágakőből csiszolt példányaik (ónix, achát stb.) üveg utánzatait már a kelta műhelyek is készítették. Az i.e. 1. évezredben az egyiptomi, főniciai és kínai üveggyártó központokhoz köthetők elterjedtségük. Ugyanakkor már az i.e. 1. évezred második felében Közép-Európában, a Földközi-tenger térségében és Dél-Oroszországban e gyöngyök sokféle változata került kereskedelmi forgalomba. A kelták hanyatlásával, majd a Római Birodalom öszeomlásaval az üveggyártás egyik központja a Rajna-vidékére tevődött át. A színesgyöngyök családjába tartozó szemesgyöngyök új virágkora a 6-7. sz.-ra tehető. A gepida és langobard emlékanyagtól idegen, de a Kárpát-medencébe települt avarság legkorábbi emlékarry agával összefüggésbe hozható színes szemesgyöngyök sajátos ékszerdivatról tanúskodnak. Az „avar szemesgyöngyök" számtalannak tűnő variációi a forma és a méretek változásával, a hatféle alapvető minta: a szem, a pávaszem, a vonalfolyatott, a hurokfolyatott (egymást keresztező hullámvonalak), a hullámvonalban folyatott és a hullámvonaíkötegben folyatott díszek variálódásával és a színek legkülönfélébb változataival együttesen jött létre az a szín- és formagazdagság, amely meghatározóan jellemezte több mint egy évszázadon keresztül az avarok által érintett területek gyöngydivatját. A csákberényi temető sírjaiban talált gyöngyök, gyöngysorok többsége szemes (1. ábra 3-4. statisztikai grafikon)

2 ill. az ún. színes gyöngyök közé sorolható * A csákberényi temető szemes és pávaszemes gyöngyeinek előfordulási gyakorisága hasonló az eddig vizsgált avar kori temetőkével (PÁSZTOR 1996 IV. tábla 1-2.): a csákberényi szemesgyöngyök típusokból áll. Ez a tény azzal is összefüggésbe hozható, hogy a feltárt sírmező zöme a 6. sz. végétől a 7. sz. közepéig terjedő időszakhoz köthető és további jelentős hányada a 7. sz. végéig tejedő időhorizontba tagolható. A színes gyöngyök füzéreinek kronológiai besorolása jelenleg erősen függ a többi, velük egy sírban előforduló tárgyak relatív kronológiai horizontjának megítélésétől. A színes gyöngyök minden egyes típusának széleskörű tipokronológiai vizsgálata után állapítható majd meg egy-egy adott nyaklánc kronológiai hovatartozása. Jelen vizsgálatok során e kutatatás kezdeti lépéseit tehetjük csak meg.

3 A későbbi konkrét eredményeket, (amelyek az avar kronológia pontosítását célozzák meg) a további aprólékos temetőelemzések eredményeinek egybevetésétől várhatjuk. A csákberényi színes gyöngysorok általános megfigyelése, a velük együtt előkerült tárgyak kronológiai horizontja, s néha a sírok egymáshoz való viszonya határozza meg a temetőn belül a gyöngyös mellékletű sírok relatív kronológiáját. Az öntött bronz gúlacsüngőjű fülbevalópárt is tartalmazó 69. sír átlagos és kisebbedő méretű szemesgyöngyei (3. színes tábla 14.2, 17.4, 21; 1-2, 3. színes tábla 42.1-2.), a sárga lapított gömb alakú kísérőgyöngyökkel (1. színes tábla 3.14-17.) és a vonal-, hullámvonalas germán kapcsolatokat őrző gyöngyével (5. színes tábla 32.) leginkább a 7. sz. második negyede / középső harmadának gyöngydivatát tükrözik. A sír kronológiáját itt is a fülbevalópár és a gyöngyök együttes elemzése határozza meg. Ugyanakkor a 240. sír 7. sz. középső harmada/közepére tehető szemes gyöngysora (2. színes tábla 11.5-6; 2. színes tábla 11.11 ; 3. színes tábla 20; 4. színes tábla 23.3, 24.1, 24.3; 5. színes tábla 27.3.) az áttetsző kék színű, lecsiszolt sarkú hasábgyönggyel (6. színes tábla 45.1.) és a felfűzött tengelyes csüngőjű fulbevalotöredekkel egy új ékszerdivat beköszöntének jeleit tükrözi. A 414. sír nyaklánca is zömmel a kora avar színesgyöngyökből tevődik össze. A közéjük fűzött 4 db rövid henger, fényes fekete alapú, széles közökkel ráfolyatott, sárga színű hurokdíszes gyöngy (6. színes tábla 40.6, 41.4.) viszont már a 7. sz. utolsó harmada / 8. sz. eleje divatját idézik. így a sírt sem tehetjük e mennyiségi mutatója nem tér el a nagy átlagtól. Ellentétben a három és öt szemmel (pávaszemmel) díszítettekével, a négy szeműek (ill. pávaszemesek) és azok különböző típusai a korszak legközkedveltebbjei. A szemes, illetve a pávaszemes gyöngyök méretének csökkenése a gyöngyös sírok időrendiségével is összefüggésbe hozható (10. táblázat). Az elnagyolt méretek vizsgálatánál a kezdeti eredmények is azt mutatják, hogy míg a nagyobb átmérőjű szemes, ill. pávaszemes gyöngyök az egész korai avar korszakra jellemzők, úgy az 1 cm-nél kisebb átmérőjűek gyakorisága nagyobb a 7. sz. középső harmada / felétől a 8. sz. elejéig terjedő időszak gyöngysoraiban (69., 154., 240., 298., 300., 349., 356., 411., 414. sírok). A számítógépes adatbázis alapján a statisztikai ábrákat, táblázatokat Székely Iván társadalmi informatikus készítette el. Segítségét és hasznos tanácsait ezúton is köszönöm. 48