Savaria - A Vas megyei Múzeumok értesítője 22/3. (1992-1995) (Szombathely, 1996)

Pásztor Adrien: A Csákberény-orondpusztai avar kori temető gyöngyleleteinek tipokronológiai vizsgálata

PÁSZTOR ADRIEN: A CSÁKBERÉNY-ORONDPUSZTAI AVAR KORI TEMETŐ GYÖNGYLELETEI... geres furatú, bázisos levágású üveggyöngy (397. sír, H: 0.8 cm, Sz:0.7 cm, V: 0.7 cm) (6. színes tábla 45.2.); Szabályos hat oldalú hasáb: - Áttetsző világos zöld színű, kopott felületű, szabályos hat oldalú hasáb alakú, hengeres furatú, ferdén levágott, bázisos oldalú üveggyöngy (397. sír, H: 1.1 cm, Sz:0.6 cm, V: 0.6 cm) (6. színes tábla 44.); 6: (XI.). Dinnyemag alakúak - Áttetsző, szürkés barnás fehér, áttetsző világos zöld, világos türkiz zöld, világosbarnás fekete, fekete színű dinnyemag alakú gyöngyök, hengeres furattal. A nagy, fekete színű dinnyemag alakú gyöngy közepén borda emelkedik ki. (251., 406., 411. sírok, H: 0.8-1.6 cm, Sz: 0.4-0.9 cm, V: 0.3-0.6 cm) (6. színes tábla 46.1-5.); 7: (XII.) Amphora alakú: - Áttetsző világos zöldes fehér és -barna színű, beszűkülő nyakú, „váza" (amphora) alakú, hossztengelyében hengeres furatú üveggyöngy (251. sír, H: 0.70.8 cm, D: 0.5-0.6 cm) (6. színes tábla 47.); 8: (Xm.) Amorfok: - Fényes fekete, szabálytalan alakú, hengeres furatú üveggyöngyök (251. sír, H: 1.0-1.3 cm, Sz:0.8 cm, V: 0.3-0.5 cm) (6. színes tábla 46.6-7.); Nem üvegek: L ametiszt: - Tojásdad alakúra csiszolt, profilált szélű, hengeres furatú, áttetsző, világos lila színű ametiszt gyöngy (136. sír, H: 1.0 cm, Sz:0.8 cm, V: 0.5 cm) (6. színes tábla 48.); 2. márvány (?): - Lapított gömb és rövid hengeres alak közötti átmeneti formára csiszolt, szürkésfehér színű, bázisos márvány? gyöngy (287. sír, H: 0.6 cm, D: 1.3 cm) (I. színes tábla 3.1); - Romboid alakúra csiszolt, középen átfúrt, szürkésfehér amorf alakú márvány? gyöngy (293. sír, H: 2.2 cm, Sz:1.9 cm, V: 1.5 cm) (6. színes tábla 49.); 3. ólom: - Sötét szürke színű, közel gömb - lapított gömb alakú, repedezett felületű, hengeres furatú, töredékes ólom gyöngyök (381. sír, H: 0.6-0.7 cm, D:0.7-0.9 cm) (6. színes tábla 50.); A CSÁKBERÉNYI SÍROKBAN MEGFIGYELT NÉHÁNY GYÖNGY SZEM RITUÁLIS VISELETI SZOKÁSA Az 1., 2., 3 szem gyöngy nyakbefűzését mint ősi, ázsiai hagyományt őrző, bajelhárító rítust (BÓNA 1979 30.) több sírban is megfigyelhettünk. Jelen előadásban hangsúlyozottabb szerepet kap a csákberényi temető belső kronológiai vizsgálatakor ezen ősi rítussal eltemetettek gyöngyeinek elemzése. A férfiaknál öt esetben találkozunk e a szokással. A nyakcsigolyák körül talált gyöngyök különböző, a csákberényi temetőben előforduló más gyöngysorokban is látható típusokhoz köthető darabok. A 68. sír 3 db gyöngye: az egyszínű sárga, lapított gomb (mint amilyet pl. a 397. sírban is láthatunk) (1. színes tábla 3.23.), a fehér alapú - 5 db vörös szemes (3. színes tábla 16.1.), ötszörös kék hurokfolyatott díszű lapított gömb és a hosszú életű (6. sz. közepétől a 7. sz. végéig élő) (KOCH 1977 Taf. 3.34. 18; 206.) vörösesbarna alapú/sárga hurokfolyatott lapított gömb alakú típus (5. színes tábla 33.2.) együttes előfordulása a kora avar anyagban leginkább a 6. sz. vége - 7. sz. első felének gyöngyviseletéhez köthető. A 287. sír férfi halottjának nyakába - vélhetően az eltemetéskor - fűzték fel egy vaslemezzel együtt a csiszolt kő (márvány?) gyöngyöt (1. színes tábla З.1.). E csiszolt példány anyaga megegyezik a 7. sz. első felére keltezhető 293. sír dél-oroszországi, antik borostyán gyöngyöt utánzó, átfúrt, amorf alakú darabjával (6. színes tábla 49.) (ALEKSEEVA 1978 Tab. 25.42.). A bolygatatlan temetkezések közül ritkán a női, leginkább a gyerek sírokban (11 sír) figyelhető meg a néhány gyöngyszem viselete. A 45. sír felnőttjének lapított gömb alakú, vörösesbarna alapú/fehér-kék pávaszemes, fehér hurokfolyatásos gyöngye a 6. sz. utolsó harmadától a 7. sz. végéig közkedvelt. A bizánci éremmel keltezhető sírok közül a szentendrei, Tácgorsiumi, jutási és mezőberényi leletegyüttesekben találkozhatunk velük (PÁSZTOR 1995 I. tábla 15.1,2.). Csákberényben a legkorábbi temetkezésekben (pl. 18., 104. sírok) (4. színes tábla 24.5, 24.8-9, 24.1.) ugyanúgy megtalálhatjuk, mint a 7. sz. utolsó harmadában eltemetett 414. sír halottjánál. Ez utóbbi példány a 7. sz. első harmadi 45. sír gyöngyének öt szemű és hurokfolyatású változata (4. színes tábla 27.2.). A 60. sír zöld színű, lapított gömb alakú kopott gyöngye (1. színes tábla 3.32) leginkább a késő szarmata, gepida és langobard (pl.: I Langobardi 1990 61, I.54b.) sírokból ismert típus, de még a honfoglaló magyar nők nyakláncain is megtalálhatjuk őket. Elvétve kísérőgyöngye az avar gyöngyfüzéreknek is: az 55. és a 367. sírokból említhetjük a csákberényi példát (1. színes tábla 3.31, 3.30.). A 7. sz. középső harmadában eltemetett 176. sír leánykájának nyakában egy olyan lapított gömb alakú, fekete alapú / fehér-áttetsző zöld színű pávaszemes, fehér hurokfolyatású gyöngyöt találtak (4. színes tábla 45