Savaria - A Vas megyei Múzeumok értesítője 22/3. (1992-1995) (Szombathely, 1996)

Pásztor Adrien: A Csákberény-orondpusztai avar kori temető gyöngyleleteinek tipokronológiai vizsgálata

SAVARIA A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE SZOMBATHELY 22/3 (1992-1995) PARS ARCHAEOLOGICA 1996 A CSÁKBERÉNY-ORONDPUSZTAI AVAR KORI TEMETŐ GYÖNGYLELETEINEK TIPOKRONOLÓGIAI VIZSGÁLATA PÁSZTOR ADRIEN Ferenczy Múzeum Szentendre A csákberényi temető 452 sírja a 6. sz. vége - 7. sz. elejétől a 9. sz. első harmadáig terjedő időszak emlék­anyagát őrzi. A teljes feltártság hiányában, a feltétele­zett kiterjedtség kb. 1/3 részén, a sírmező zömmel a kora és közép avar időszakból származó leleteket tar­talmazza. Az avar kori csákberényi közösség emlékeinek tu­dományos elemzése jelenleg is folyamatban van. Е fel­dolgozás egyik résztémaköre az ékszeranyag - ezen belül a gyöngyök - tipológiai, viselettörténeti és krono­lógiai vizsgálata. Előadásom témája e tárgykör és az avar kor kutatá­sában kialakítandó új gyöngy-tipokronológiai módszer ismertetése és annak alkalmazása. Kutatásaim alapvető célja: bizonyítékok keresése ahhoz, hogy a gyöngyök komplex elemzése során kapott eredmények mily mó­don és mennyiben módosíthatják, finomíthatják egy avar kori temető belső kronológiáját. Külföldi kutatók temetőelemzései igazolták már (gondolok itt kiragadott példaként Ursula Koch mun­kásságára, kiemelve a schretzheimi frank temető pél­daértékű, sok tekintetben is követendő módszerű mo­nográfiáját (KOCH 1977), hogy más tárgyak elemzése mellett a nyakfüzérek aprólékos vizsgálata az adott te­metők belső kronológiájáról többrétű információt nyújtott, finomítva ezzel a vizsgált korszak relativ idő­rendjét. RÖVIDEN AZ AVAR KORI GYÖNGYTIPOLÓGIA MÓDSZERÉRŐL Az előkészítő munkafázis Ahogy pl. az övvereteket, a fülbevalókat, gyűrűket, karpereceket vagy az edényeket típusokba csoporto­sítva elemezzük, úgy a gyöngyöket is hasonló módon kell osztályoznunk. Egy füzér minden egyes darabja külön-külön tárgytípus még akkor is, ha egy soron be­lül az egyes darabok többször előfordulnak. Nagyobb temetőelemzés esetében kézénfekvő, hogy a több száz darab gyöngy áttekinthető vizsgálata, a tévedési lehetőséget minimálisra szorító egzakt mó­don, számítógépes adatbázis segítségével történjen. így a csákberényi temető 52 sírjának 689 db gyöngyét LOTUS 1-2-3 integrált táblázat- és adatbáziskezelő program segítségével rendeztem. Egy korábban kidol­gozott tipológiai koncepció és módszer alapján (PÁSZTOR 1994a, 1994b, 1996) ezeket az ékszereket alapanyaguk, formájuk, díszítettségük szerint típusokba soroltam és számkódokkal láttam el. Ezáltal a gyöngy­anyag már könnyebben kezelhetővé vált: az adatbázis többek között rendezhető volt nemcsak a sír (2. táblázat), hanem típusbesorolás szerint is. A sorrendbe szedett típuskódok és a leíró jellegű adatbázis alkalmazásával a következő módon rendez­hettem a leletanyagban előforduló összes típust. Az osztályozás döntő besorolási tényezője a méretek és a színskála csökkenő tendenciájú sorrendisége lett. 1 A A rajzos típustáblák szerkesztésekor, az egy-egy típus megjele­nítésénél a kővetkező alapelvek voltak irányadóak: 1) a méretek (átmérő és szélesség adatok) és alapszín csökkenő (a fehértől a feketéig) követhető tendenciája; 2) a fentiekhez kapcsolódva: a prioritást élvező díszítőelemek (pl. a szemesgyöngyök esetében a szemek vagy a pávaszemek), illetve a velük együtt megjelenő ún. másodlagos díszítések számbeliségének növekvő aránya; 3) továbbá: a fő díszítőelemek színskálájának csökkenő (a fehér­től a feketéig) követhető tendenciája. Az avar kori gyöngyök tipológiájának, kódrendszerének elkészí­tésekor ezt a többszörösen összetett kapcsolathalmazt (a díszítések, a méretarányok és a színskála egységét) a típusok fő jellemzőinek kö­rülhatárolásakor, a könnyebb eligazodás érdekében nem számszerűsí­tettem. Az anyag, a forma és a díszítések számbelisége határozza meg az egyes gyöngy típusát. A méretek - a köles (kása) gyöngyök kivételével - nem típusalkotók ugyanúgy, mint ahogy a színek sem azok. A színes táblákon azonban ezen ún. másodlagos tulajdonságok is megjeleníthetők lettek, mégha nemis típusalkotóként, csupán mint egy adott gyöngyvariáció (altípus) jellemzőjeként. Ezért látható az 1­6. színes táblákon pl. egy-egy típusból akár több méretben is hasonló színű példány. (A színes rajzokat Gy. Árkay Lucia készítette, akinek segítségét ezúton is köszönöm.) A fenti ábrázolási forma kísérlet márcsak azért is, mert még nem bizonyított, hogy az egyes gyöngytípusok méreteinek (10. táblázat), 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom