Savaria - A Vas megyei Múzeumok értesítője 22/3. (1992-1995) (Szombathely, 1996)
Hatházi Gábor: A besenyő megtelepedés régészeti nyomai Fejér megyében
HATHÁZI GÁBOR: A BESENYŐ MEGTELEPEDÉS RÉGÉSZETI NYOMAI FEJÉR MEGYÉBEN B: 1337, 1346, 1347, 1367, 1449, 1487, 1498, 1517, 1537, 1546, 1552, 1563, 1565, 1566, 1570, 1571, 1578, 1580, 1581, 1582, 1585, 1590, C: Előbb Szereddel egyesülve külön puszta Sárbogárd külterületének É-i részén. A 18. sz.-i térképeken még világosan kiderül, hogy a székes-fehérvári út Sárvíz felőli oldalán terült el Szered, a másikon Szentmárton (pl. Mikoviny). A mai Alsó-Töbörzsölc puszta K-i felével azonosítható. D: Györffy 1990. 142., 147., 148., 150., Csánki III. 348., Károly 1896 I. 199., V. 348-49., Érszegi 1971. 203., 311-312. sz., Bél 114., Farkas 1989. 472., Dávid 1982. 38., 130., 156-57., 262., 268., 276., 292., 316., 319., 322., MKL 157., 30. Szered (B/M) A: Zereth, Zered, Sereth, Szeret B: 1399, 1435, 1447, 1487, 1546, 1552, 1559, 1563, 1565, 1566, 1570, 1571, 1578, 1580, 1581, 1582, 1585, 1590, C: A mai Alsó-Töbörzsökpuszta Ny-i felével azonosítható (l. Szered). D: Györffy 1990. 151., Csánki III. 350., Károly 1896 V. 348-49., Dávid 1982. 88., 131., 157-58., 262., 268., 276., 292., 319., 322., Bél 114., MKL 157., Farkas 1989. 472., 31. Taresa (M) A: v.Torcha, Tharcha, Taracs B: 1399, 1435, 1487, 1552, 1565, 1570, 1580, 1590, C: A középkori források alapján annyi volt meg* állapítható, hogy Szent-ágota és Tinód táján fekhetett, E-on Erdőhalom birtok, NY-on a Fehérvárról Alapra vezető út határolta. Helyének pontosításában nagy jelentőségűek a törők adóösszeírások: Szereddel, Lókkal és Pázmával is szomszédos volt. Az 1399.évi határjárás "Asson"hegy adatát is figyelembe véve — amely a mai Aranyhegy- Csőszhegy- Bolondvár-KülsőszőlőhegyBelátóhegy halomvonulatával lehet azonos Tárcsa birtok részben az általuk közrefogott, mai Kislók-károlymajori völggyel, részben a mai AlsóKörtvélyessel látszik egyeztethetőnek. D: Györfry 1987. II. 409., Csánki III. 409., Károly 1896 V. 304., Dávid 1982. 81., 126., 131., 268., 276., 292., 302., 32. Erdőbalom (M) A: B: 1399, C: A középkori határjárás szerint D-DNy-on Tárcsával, E-on Kenésével, K-en a kunok földjével volt szomszédos, mellette az "Ásson "-hegy. Feltehetően már a 15. század folyamán Lók birtok része lett. A Tárcsa kapcsán már elmondottak alapján gyanítható, hogy a K-ről szoszédos Nagylókpusztai völgybe lokalizálható, s talán az itteni puszta Erdőmajor neve sem véletlen egybeesés. D: Györffy 1987. II. 391., 409., Károly 1896 V. 304., 33. Kenése (M) A: pr. Kenezna, Kenése B: 1212, 1399 C: Tárcsától és Erdőhalomtól E-ra feküdt, lokalizálásukatfigyelembe véve a mai Nagylók tájára tehető, mellyel való összeolvadására már a 15. század folyamán sor kerülhetett. D: Györffy 1987. II. 391., Károly 1896 V. 304. 34. Lók (M) A: Lok, Lóg, Harda-Lók, B: 1344, 1552, 1565, 1580, 1590, C: Középkori forrás említéseinek szegényessége ellenére nagy kiterjedésű, jelentős birtok lehetett, amely a 16. századra több szomszédos földet is magába olvasztott (Kenése, Erdőhalom). A török hódoltság idején szétszabdalódott, részeit - a csak ekkoriban feltűnő - Garda, valamint Tárcsa és Szentágota területéhez csatolva említik. E tagoltságát részben ma is őrzi: Nagy- és Kislak, Nagy- és Kislókpuszta néven ismert, szórt települési egységeivel. D: Györffy 1987. II. 393., Csánki III. 337., Károly 1896 IV. 312., Dávid 1982.123., 126., 131., Bél 114., MKL 156-57., Pesty 167., 244-45., Farkas 1989. 179-180., 35. Bogárd, más néven Ampodfölde (B/M ?) A: Bogard, p.Bogard al.nom. Ampodfelde B: 1323, 1326, 1487, 1498, 1513, 1527, 1552, 1565, 1570, 1571, 1572, 1578, 1580, 1581, 1590, C: Ma Sárbogárd város (a középkori településmag a mai belterület É-i részén kereshető). D: Csánki III. 321., Károly 1896 V. 234., Dávid 1982. 67., 119, 131., 219, 268, 276, 292, Nagy 1972. 287, Farkas 1989.7, 17-18, MKL 157, Bél 114, Pesty 262-63, 36. Tinód (B) A: Tynoud, Tynod, Thynod, Tinord B: 1269, 1335, 1383, 1397, 1401, 1416, 1449, 1487, 1498, 1513, 1517, C: Ma Sárbogárd része, nagyjából a mai belterület középső harmadára és a külterület ÉNy-i részére lokalizálható. D: Györffy 1987. II. 410, 1990. 137, 146, 149, Csánki III. 354, Károly 1896 V. 234, Érszegi 1971. 203, 292, 311-312, 316-318. sz. Farkas 1989. 7-8, 17-18, Nagy 1972. 287, Bél 114, MKL 157, Pesty 262-63, 37. Szentmiklós, Besenyőszentmiklós (B/M) A: Zentnyclos, p.Scentny clous, p.Senthmicclos, S.Nicolao, p.Bessenev-zenthmiklos, Zenthmyclos, p.Zenth Miklós, Zenthmiçlos, Szen-Miklos, B: 1324, 1327, 1332-37, ,1343, 1366, 1372, 1378, 1380, 1496, 1504, 1546, 1552, 1563, 1565, 1566, 1570, 1571, 1580, 1581, 1582, 1590, C: Ma Sárbogárd D-i része. 237
