Savaria - A Vas megyei Múzeumok értesítője 22/3. (1992-1995) (Szombathely, 1996)

Dobolán Gábor–Szőllősy Gábor. Miért általános a nomád népek közt a hátrafelé nyilazás? Gondolat-kísérletek (spekulácziók) a lovak és nyilak sebességéről

S'AVARIA­A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE SZOMBATHELY 22/3 (1992-1995) PARS ARCHAEOLOGICA 1996 MIÉRT ÁLTALÁNOS A NOMÁD NÉPEK KÖZT A HÁTRAFELÉ NYILAZÁS? GONDOLAT-KÍSÉRLETEK (SPEKULÁCZIÓK) A LOVAK ÉS A NYILAK SEBESSÉGÉRŐL DOBOLÁN GÁBOR SZŐLLŐSY GÁBOR ELTE ВТК Régészeti Intézet Magyar Mezőgazdasági Múzeum Budapest Budapest BEVEZETÉS A nomád népek, - köztük a honfoglaló magyarok „csodafegyveréről" az összetett íjról egyre újabb és újabb kutatási eredmények látnak napvilágot, ennek ellenére nem állíthatjuk, hogy közel lennénk e fegyver teljes megismeréséhez. Aki figyelemmel követi az e tárgyban íródott mun­kákat, annak talán feltűnt, hogy ezek kivétel nélkül álló helyzetben leadott lövéseket vesznek alapul, márpedig őseinknek eszük ágában sem volt leszállni a lóról. Eb­ből következik, hogy meg kell vizsgálni miként hat a ló sebessége, a lovaglással járó (megrázkódtatás, a lö­vés iránya, (hogy lovaglás közben előre, vagy hátra lövünk) a kilőtt nyíl sebességére és ezen keresztül mozgási energiájára, a lőtávra, stb. Lévén hogy a no­mádokról szóló toposzok általában a hátranyilazási említik, ezért meg kell vizsgálni, hogy mitől volt ez előnyös? Ez a problémakör egy újabb bőr, sőt egész bőr sorozat, amit erről a rókáról - a magyar íjról - még lenyúzhatunk. Mi az oka annak, hogy e fegyvert, amelyről (nem biztos, hogy megalapozottan) 1 azt tartja a szakmai és a laikus közvélemény, hogy hatékonysága jobb volt, mint a korabeli Európában használatos típusoké, gyak­ran „menekülés" közben használták? Természetes anyagú íjakon végzett vizsgálatok során nagyon jó és nagyon gyenge relatív (a lövéskor befektetett energiához viszonyított) teljesítő képességű íjak az egyszerű botíjak és az összetett reflexíjak között egyaránt voltak. Ez alapján nem helytálló az a nézet, amely szerint az összetett reflexíjak relatív teljesítő képessége minden esetben jobb az egyszerű botíjakénál (SZŐLLŐSY 1995 68­76.). E nézet alapja valószínűleg az, hogy a reflexíjaknak - akár összetettek akár egyszerűek - magasabb az energiatárolási arányuk, mint a botíjaknak. Ez az előny azonban csak akkor jelenik meg nagyobb nyílvessző sebesség formájában, ha az íj karjainak tehetet­lensége kicsi és a befektetett energiának csak kis részét emészti fel az íj karjainak mozgatása. Miért épült be a nomád népek taktikájába a vissza­felé nyilazás? RÖVID KUTATÁSTÖRTÉNET A szoros értelemben vett íjász szakirodalom hazája Nagy Britannia és az Amerikai Egyesült Államok, mi­vel az íjászat ezekben az országokban már igen korán sporttá vált. A 19. század végén az angol és francia sportembe­rek között a céllövészettel szinte azonos népszerűség­nek örvendett a középkori hagyományokra visszate­kintő clout lövészet és az ebből kifejlődött távlövészet is. Ez utóbbi sportágban hamar felfedezték a 17-18. századi török, összetett merevszarvú reflexíjak fölényét az angolszász egyszerű botíjakkal szemben. Ez a kuta­tók figyelmét az összetett íjakra irányította (BAL­FOUR 1890, 1893; LONGMAN-WALROND 1894). Elsőként Pitt RIVERS tábornok 1877-ben megje­lent művében (Catalogue of the Anthropological Collection) tett különbséget az egyszerű és összetett íjak között. Rámutatott, hogy az összetett íjak kénysze­rűség eredményei, az egyszerű íjak „másolatai" olyan területeken, ahol az utóbbiakhoz nincsenek megfelelő anyagok (BALFOUR 1890 220.). BALFOUR részletes szerkezeti leírást adott sok, múzeumban őrzött össze­tett íjról, amelyeknek legnagyobb része Ázsia külön­böző területeiről származott. Méreteket és az íj formá­jára vonatkozó metrikus adatokat csak az igen részlete­sen leírt „perzsa íj"-at bemutató ábrán adott. Ezt az áb­rát és leírást később sokan idézték (pl. HEIN 1936b). Érdekes néprajzi adatokat is közölt, főleg az eszkimók és az észak-amerikai indiánok íjairól, egyes íjkészítési eljárásokról és íjkezelési fogásokról (BALFOUR 1890). Az összetett íjakkal végzett kísérletek úttörője PAYNE-GALLWEY volt, aki mint távlövő sportíjász 207

Next

/
Oldalképek
Tartalom