Savaria - A Vas megyei Múzeumok értesítője 22/3. (1992-1995) (Szombathely, 1996)

Mráv Zsolt: Castellum Contra Tautantum. Egy későrómai erőd azonosításának problémájához

MRÁV ZSOLT: CASTELLUM CONTRA TÁUTANTUM aedif. IV, 8-18.). Figyelemre méltó, hogy a Not. Dign.ban szereplő aldunai trans nevek {Transalba: Not. Dign. or. XLII. 23; Transluco: Not. Dign. or. XLII. 27; Transdrobeta: Not. Dign. or. XLII. 35; Transdiema: Not. Dign. or. XLII. 29.) egyike sem szerepel a Procopios által felsorolt, Iustinianus alatt felújított erődök között illetve, hogy ezek egyike sincs mindmáig megnyugtatóan azonosítva. Ezért valószínűnek tartom, hogy ezen elnevezések mögött nem erődöket, hanem római katonai ellenőrzés alatt álló Duna bal partján fekvő területeket kell sejtenünk. (Ezzel a gondolatmenettel egyedül egy erőd neve - a Moesia II-ban fekvő Transmarisca - látszik ellentmondani. Ez a tábor azonban kora császárkori névadása valamint sánctól távoli fekvése miatt sem illik a Not. Dign. trans nevei sorába. Lehetséges, hogy a kora császárkorban így nevezett vidék nevét vitték át az ezen a területen létesített erődre. A név alakja sem tűnik teljesen egyértelműnek. A Transmarisca névalak a Not. Dign.-ban (Not. Dign. or. XL. 23, 34, 35.) és az Itin. Ant.-ben (Itin. Ant. 223,1.) maradt fenn. A többi forrásban azonban Tramarisca (Tab. Peut.), Трацарктка, (Procop. de aedif. IV, 7.), Троцарктка (Ptol. 3,10,5.) és az egyetlen nem másolatban fennmaradt forrásban is 7ram(arisca)nak (CIL III 12526.) nevezik.) A Not. Dign. valeriai listája Aquincum körül is feltüntet egy trans kezdetű meghatározást: Transaquincumoí (Not. Dign. occ. XXXIII. 65). a jelenlegi általános vélemény szerint ez azonos lenne a Rákospatak torkolatánál, Aquincum későrómai erődjével szemben feltárt katonai objektummal (GRAF 1936 134; NAGY 1937 2148-2150; NAGY 1942 748; SZILÁGYI 1949 73-79; MÓCSY 1962 641; SOPRONI 1985 78.).

15 Valószínűbb azonban, hogy - a Not. Dign. többi trans meghatározásával összhangban - ez szintén egy fontossága miatt különleges katonai kontroll alatt álló területsáv, amely Aquincum előtt feküdt. Jelentőségükkel kapcsolatban hangsúlyozandó, hogy ezek a területegységek kizárólag a nagy alföldi sáncrendszer két, különösen erődített végénél helyezkednek el, s céljuk e két kiemelten fontos zóna előterének fokozott ellenőrzése lehetett. Feltételezhető, hogy kizárólag ezek a zónák álltak közvetlen római felügyelet alatt, s nem az egész sáncrendszert szállták meg. (Ezt bizonyíthatja, hogy a jólbejárt sáncrendszer mentén sehol máshol nem kerültek elő római katonai jelenlétre utaló nyomok.) Az aquincumi legio praefectusának parancsnoksága alatt álló Transaquincum esetében ez a zóna magába foglalhatta az alsógödi, a rákospataki és a márc. 15. téri erődöket s kiterjedése Hatvan-Gombospusztáig biztosan elért. Mindezeket figyelembe véve a Not. Dign. Transaquincum meghatározása nem hozható kapcsolatba a Az erőd későrómai katonai jellegét - a tornyok hiánya és a viszonylag vékony falak ellenére - a hadsereg által ellenőrzött zónában való fekvése és a területén előkerült katonai bélyeges téglák (CIL III 10676 b Frigeridus dux; CIL HI 3771 a,b,c,d Quadriburgium; CIL III 3773 a,b Vintentia felirattal) bizonyítják. Ezért feltételezhető, hogy egy korábban nem feltétlenül ellenerődnek épített létesítményt később katonai céloknak megfelelően átalakítottak és használtak. rákospataki építménnyel. Kézenfekvő viszont, hogy ezt a közvetlenül Aquincummal szemben épült erődöt, a praepozicioja miatt csak ide értelmezhető contra Aquincummal azonosítsuk. Tehát a Not. Dign. valeriai fejezetében említett castellum contra Táutantum erődnév - a felsőgödi tábor Dunához és castra Constantiahoz viszonyított topográfiai elhelyezkedése, a komoly szövegromlást cáfolva a Constantia név olvasatának egyértelműsége valamint a fennmaradt névalak által tartalmazott, kelta eredetre utaló tau/teu tő miatt - castellum contra Constantiam alakra való levezetése bizonytalanná vált. Valószínűbb megoldás, ha a név által a Duna jobb partján feltételezett bennszülött névadásra visszavezethető Táutantum vagy Tautantus helynevet összekapcsoljuk a Gellérthegyen tisztelt hasonló ortográfiájú bennszülött Jupiter Teutanus istennévvel, amely a hegy neveként földrajzi névként is értelmezhető. Ha ezt a nagymértékű szövegromlást nem feltételező, s csak egy téves "t" betű beírását mutató megoldást elfogadjuk akkor a két névalak megegyezik s így egyazon dologra kell hogy vonatkozzék, ezért a Not. Dign. forráshelyét bizonyítéknak kell tekinteni arra nézve, hogy a Gellérthegy antik nevét a rajta tisztelt lupiter Teutanusról nyerte illetve, hogy a Not. Dign. ellenerőd helymeghatározására használt Tautantus földrajzi neve alatt a Gellérthegy értendő. A közvetlenül a Duna jobb partja mentén elhelyezkedő Gellérthegyet mind magassága, mind magányos, kiemelkedő hegycsúcsa alkalmassá teszi egy vele szemközt épült tábor konkrét helyzetének meghatározására. A hegy - istenekről nevüket nyert, kultuszhelyként működő földrajzi objektumokkal párhuzamosan, genitivusos alakban - a mons Teutani, a vele szemben fekvő, eddig contra Aquincumnak tartott márc. 15. téri, korábbi táborelőzményekkel rendelkező, castellum nagyságú, későrómai erőd pedig a Not. Dign.-ban megőrződött castellum contra Táutantum - pontosabban castellum contra Montem Teutani vagy castellum contra Teutanum nevet viselhette. Ez a megoldás azonban újabb problémát vet fel a felszabadult contra Acinco erődnév azonosításával kapcsolatban. A Not. Dign. trans meghatározásai - a római trans földrajzi névadással összhangban - csak mint területegységek értelmezhetők, amelyek elhelyezkedésüknél fogva a sáncrendszer két végének hatékonyabb ellenőrzését szolgálhatták. A Not. Dign. Transaquincuma alatt is egy ilyen területegység sejthető, ezért nem azonosítható az aquincumi legiotáborral szemben, a Rákos-patak torkolatánál fekvő későrómai erőddel. Erre az erődre vonatkozik azonban a contra praepozicioja miatt pontosan ide köthető contra Aquincum erődnév.

16 Ezúton köszönöm Dr. Tóth Endrének a cikk elkészültéhez nyújtott sokirányú segítségét és hasznos tanácsait. 15