Savaria - A Vas megyei Múzeumok értesítője 22/3. (1992-1995) (Szombathely, 1996)
Szalontai Csaba: „Hohenbergtől Záhonyig”. Egy késő avar kori övverettípus vizsgálata
SzALONTAi CSABA: »HOHENBERGTŐL ZÁHONYIG" Szintén a továbbélés mértékét és idejét befolyásoló tényező az elhunytak életkorának meghatározása. Itt azonban sok esetben be kell érnünk azzal, hogy meglehetősen tágan jelölik meg az antropológusok az elhunytak által leélt évek számát. Ezzel együtt az is látható, hogy ha a legkevesebb évvel számolunk, akkor minimum 815-ig élhetett az illető, ha pedig a szóba jöhető legtöbb évet adjuk hozzá a készítés felső évszámához, akkor akár 844-ig is élhetett az öv viselője. Ugyankkor változhat a kapott eredmény abban az esetben is, ha a felövezés dátumaként nem a 16. évet, hanem más életkort használunk. 16 Mint látható, többszörösen feltevésen alapuló eredményünket az egyes elemek változásával módosítani szükséges. Mindenesetre nem tartjuk hiábavalónak, hogy a mai tudásunk és a többség által elfogadott tények alapján - e gondolatkísérlettel - megvizsgáljuk, milyen következtetések vonhatók le az avarság továbbélésére nézve. Milyen más tényezők módosíthatnák a kapott eredményt? Tekintettel arra, hogy a szeriációs táblázatból leolvasható a leletek relatív időrendje, ezzel elméletileg lehetne finomítani a tárgyak készítésének lehetséges időpontját is. Vagyis a relatíve idősebb leletek esetében korábbi, a relatíve fiatalabb tárgyak esetében pedig későbbi időpontot használhatnánk a készítésük meghatározásakor. Ez azonban csak elméletileg lehetséges. Ugyanis mint láthattuk nem tudjuk biztosan a fémművesség megszűnésének időpontját meghatározni. Másrészről pedig ahhoz, hogy a szeriációs táblázat relatív időrendjéből arra nézve következtetéséket lehessen levonni, hogy két tárgy vagy tárgytípus készítése között mennyi idő telt el, fel kellene gyűjteni az összes avar kori leletet és lelőhelyet és ezeket egy szuper szeriációs táblázatban kellene szerepeltetni. 1 * Természetesen további finomításokra lehetne számítani, amennyiben az életkor-meghatározás pontos, vagy közel pontos adatokat tudna rendelkezésünkre bocsátani. Valószínűleg tovább pontosíthatná a relatív időrendet, ha más leletkörrel is szeriálni lehetne a tárgytípusokat. A Hohenberg-Záhony körben azonban csak három lovassír szerepel, és a bennük előforduló tárgytípusok száma ezt nem teszik lehetővé. 18 Viszont szeriáció nélkül is megállapítható, hogy a három sírból előkerült lószerszámveretek időrendje megfelel az övlcleteiből kikövetkeztethetően közrendű - vagyis nem előkelő személy egyenrangú lehetett-e a hasonló szíjvéget viselő avat emberrel? Nyilvánvalóan igen. És nemcsak annyiban hogy mindketten szabadok voltak, hanem annyiban is, hogy mindkettőnek azonos esélye volt a kor divatját követni - még ha az egyik távolabb is élt a készítés helyétől). 16 Ezzel kapcsolatban, miután nem rendelkezünk pontos adatokkal, a leggyakrabban említett 16. évet vettük alapul. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a dúnaszekcsői sír élekor meghatározása Inf. II., illetve azt, hogy gyakori jelenségnek tartható az, hogy avar kori gyermeksírokban teljes, vagy részleges övgamitúrákat találunk. Ebből is látszik, hogy az alkalmazott 16 év nem abszolutizálható. 17 Ebből viszont érzékelhető mennyire esetleges is a mindenkori tudásunk egy-egy régészeti korszak tárgyi kultúrájáról. 18 Ha ugyanis nincsenek olyan típusok, amelyek több leletegyüttesben is előfordulnak akkor nincs értelme a szeriáció elvégzésének. véretekből levont időrendi következtetéseknek. A komáromi sír kettős csüngős, gyöngysorkeretes veretei, az áttört kis kúpos alakú bronzveretei, a gajári címer alakú merevcsüngős veretek, illetve a vörsi sír vésettponcolt díszű, lófej alakú lószerszámdíszei mind a késő avar kor legutolsó időszakának termékei (GARAM 1981; GARAM 1987; TRUGLY 1993 223, Abb. 54; PROFANTOVÁ 1992 693.). 4. A HOHENBERG-ZÁHONY TÍPUSÚ ÖWERETEK ÉRTELMEZÉSE Nyilvánvalónak tűnik, hogy az avarok által lakott területeken előkerült Hohenberg-Záhony típusú övveretek csakis kizárólag a késő avar kori népesség viseleti tárgyai lehettek. Az etnikai értelmezésben ezt csak a záhonyi és a hohenbergi veret esetében nem lehet teljes egyértelműséggel állítani. A hohenbergi sírok az U. Giesler által körvonalazott ún. Vor-Köttlach horizontba tartoznak (GIESLER 1980 85.). Az újonnan bevezetett horizont kezdetét az avar-frank háborúk utáni időkre, a végét pedig a 9. század közepére tette (GIESLER 1981 3.). Ezzel szemben E. Száméit a 8. század közepétől keltezi a Vor-Köttlach horizontot (SZÁMÉIT 1991 ll.). 19 Eltekintve a kronológiai vitáktól, bizonyosnak látszik, hogy Karinthia és Stájerország népessége ebben az időszakban többféle etnikumból tevődött össze. Ebben a polietnikus kultúrában a szláv elem dominálhatott, de emellett a leletanyaguk alapján intenzív avar és szláv kapcsolatokra következtethetünk. Ezért a térség leleteinek vizsgálatába a karoling kor emlékek mellé az avar kori leletek elemzését is be kell vonni (SZÁMÉIT 1991 74.). A Hohenberg-Záhony típusú veretek vizsgálatánál természetes módon merül fel a más kultúrkörökkel való viszonyuk tisztázása is. Mint láttuk a VorKöttlach horizonttal való kapcsolata meglehetősen szorosnak tűnik. A veretek stílusa, elterjedése, időrendje és történeti értékelése szempontjából, hasonlóan intenzív kapcsolatot lehet feltételezni a szlovákiai Mikulcice-Blatnica horizonttal, 20 illetve más leletekkel is. 21 Tekintettel arra, hogy ez a probléma - elsősorban a leletek történeti- és etnikai interpretációja miatt 22 - meglehetősen sok vitát váltott és vált ki ma is, illetve nem kapcsolódik szorosan az általunk vizsgált típushoz, jelen dolgozatunkban ezzel a kérdéskörrel nem foglalkozunk. 23 19 A kérdéskör áttekintéséhez lásd: SZŐKE 1992a 842-844, a további irodalmakkal. 20 Pl. Blatnica, Mikulcice, Prestovác, Kanín, Libice, Staré Mesto, Stara Koufín, Modrá stb. 21 Pl. Mátészalka, Keszthely, Szilágynagyfalu stb. és mindezek mellett a nagyszentmiklósi kincslelet is említhető még. 22 Ezekre lásd: GIBULKA 1958 330; BIALEKOVÁ 1967 47; CAPELLE 1968 229, 231; JUSTOVÁ 1977 495; PROFANTOVÁ 1992,620,651,657; RUTTKAY 1994) 23 Ezzel kapcsolatban csak annyit jegyeznénk meg, hogy a kérdéses időszakra vonatkozóan meglehetősen találónak tartjuk Szőke Béla Miklós alábbi véleményét: „ Úgy vélem azonban szerencsésebb, ha ezt (ti. a Mikulcice-Blatnica horizontot és a vorgroßmährische 151
