Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/2. (1995) (Szombathely, 1995)

Szabóki Csaba: Az Őrség lepkefaunája (Lepidoptera)

SZABÓKY Cs.: Az őrség lepkefaunája (Lepidoptera) Egészen a rendszerváltásig, azaz 1990-ig a fénycsapda üzemeltetése, illetve gyűjtött anyagának feldolgozása volt az egyedüli lehetőség a terület lepkefaunájának megismerésére. 1993-ban indult meg „Az Őrségi Tájvédelmi Körzet Természeti Képe" kutatási program, mely a terület összes pontjára szabad gyűjtési lehetőséget biztosított. A területről a legrégebbi irodalmi adatok TALLÓS Páltól (1959) származnak. Az ő úttörő tevékenységének köszönhető, hogy a lepkészek figyelme az őrségre irányult, de munkájukat megfékezték az előbb említett okok. Nagy lehetőség volt az Erdészeti Tudományos Intézet által üzemeltetett fénycsapdák anyagának faunisztikai feldolgozása. ÉRTI fénycsapdák üzemeltek : Szakonyfalun (a fénycsapda által gyűjtött anyagból a nagylepkéket KOVÁCS Lajos határozta meg.); Iváncon; Nagyrákoson; Kercaszomoron; Nádasdon; Őriszentpéteren (ez utóbbiaknak molylepkéit Szőcs József határozta meg) és Szalafő: Alsószeren, amely utóbbi napjainkban is működik. Az ÉRTI anyagokat az Erdővédelmi Osztály Erdészeti Fénycsapda Jelzőszolgálat munkatársai határozták - két esetben velük párhuzamosan a határozást UHERKOVICH Ákos (1983), illetve UHERKOVICH Ákos és HERCZIG Béla (1992) is elvégezték. UHERKOVICH Ákos Szakonyfalun és Magyarszombatfán üzemeltetett fénycsapdát, amelynek molyanyagát a szerző dolgozta fel. UHERKOVICH Ákos Szőce környéki gyűjtéseinek eredményeiről 1987-ben számolt be (UHERKOVICH, 1987). Az első nagy faunisztikai összefoglaló munka is Tőle származik (UHERKOVICH, 1980), amelyben 915, részben az Őrség területéről származó nagylepke fajról tesz említést. PODLUSSÁNY Lajos „Az Alpokalja Természeti Képe" program keretében intenzíven gyűjtött a vizsgált területen is. Gyűjteményéből 345 fajról szolgáltatott lepkeadatokat. Az adatsor 35 molylepke gyűjtési adatát is tartalmazta. JANÁKI István 82 nagylepke fajról - zömmel nappali lepkékről - bocsátott rendelkezésemre adatokat. Szakonyfalu környékén 1990 előtt rendszeresen gyűjtött BALÁZSHÁZY László, akihez több ízben csatlakozott BALOGH Imre is. Magángyűjteményéből a területről származó 375 fajról engedett át adatokat, közöttük néhány molylepkéről is. Az Őrség-kutatási program keretében 1993ban és 1994-ben Apátistvánfalván működött fénycsapda, melynek teljes lepkeanyagát feldolgoztam. Emellett Kétvölgy, Orfalu, Farkasfa és Szakonyfalu környékén a program során rendszeres gyűjtéseket végeztem. A kiemelt, faunára új, ritka fajokról a faunalistában a megfelelő helyeken teszek említést. A nagy lepkék rendszerezésénél a RONKAY László által készített magyar faunalistát használtam. Az irodalmi adatokon túl, köszönet illeti az ÉRTI Erdővédelmi Osztály Erdészeti Fénycsapda Jelzőszolgálat dolgozóit, BALÁZSHÁZY Lászlót, JANÁKI Istvánt és PODLUSSÁNY Lajost az adatok átengedéséért, illetve a jegyzetelésben nyújtott segítségért. Jelen dolgozat részben az OTKA T 5404 által támogatott. 84