Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/2. (1995) (Szombathely, 1995)

Tóth Sándor: Az Őrség zengőlégy faunája (Diptera: Syrphidae)

TÓTH S.: Az Őrség zengőlégy 'faunája (Diptera: Syrphidae) Sphegina latifrons Egger, 1865 Tropidia fasciata (Meigen, 1822) Ezeken kívül természetesen számos, országosan ritkának mondható faj került elő a területerői. Miután azonban a „ritka" kategória fogalma az esetek egy részében nehezen értelmezhető érték, a felsorolás előtt ide kívánkozik néhány ezzel kapcsolatos gondolat. Az élőlények gyakorisági viszonyainak exakt meghatározására az UTM hálótérkép szerinti előfordulási adatok alapján a természetvédelem számára is jól hasznosítható módszer áll rendelkezésünkre (DÉVAI és MISKOLCZI, 1987). Mint ismeretes, ez konkrétan a szitakötők előfordulási viszonyaiban rejlő információtartalom feltárására és a környezeti állapotfelmérés számára történő hasznosítására irányul, de egyes elemei JÓI felhasználhatók a zengőlegyek gyakoriságának kategorizálására is. A hazai zengőlégy adatokat tartalmazó összesítő térképen a lehetséges 1052 10x10 km-es UTM négyzetből eddig 464-ben történt zengőlégy gyűjtés. Az egyes fajokra megállapított relatív gyakorisági érték azt fejezi ki, hogy az illető taxont hány négyzetben fogták eddig a 464 közül. Az értékelés megkönnyítésére a növénycönológiában használatos abundancia-értékek analógiájára a DÉVAI György által konstruált és a szitakötők esetében jól bevált tapasztalati skálát azonban a zengőlegyek előfordulási sajátosságainak figyelembevételével módosítani kellett. A módszer kidolgozása és az adatok értékelése még folyamatban van ugyan, de az alábbi összeállítás már így is szemléletesen tükrözi az Őrség zengőlégy faunájának gyakorisági kategóriák szerinti összetételét. Relatív gyakorisági érték UTM négyzet Előfordulási gyakoriság Őrség < 0,0150 1-6 UTM négyzet I. Szórványos 21 faj 0,0151 - 0,0450 7-20 II. Ritka 28 faj 0,0451 -0,1350 21-62 III. Mérsékelt 68 faj 0,1351 - 0,4050 63-187 IV. Gyakori 64 faj > 0,4051 188 > V. Igen gyakori 13 faj Az eddigiek tükrében megállapítható, hogy az őrség zengőlégy faunájának értékesebb elemeit elsősorban az ún. szórványos, másodsorban pedig a ritka előfordulásúak között kell keresni. Természetesen több példa is adódik arra, hogy országosan gyakori fajokat az Őrség feltűnően kevés pontján sikerült csak gyűjteni. Nyilvánvaló azonban, hogy ennek ellenkezője is előfordul. A relatív gyakoriságra vonatkozó megjegyzés minden fajnál szerepel az adatközlő fejezetben, így már az adatok mennyiségéből lehet következtetni arra, hogy az illető faj őrségi előfordulása megfelel-e az országosnak. Itt most csak a szórványos előfordulású fajokat soroljuk fel, melyek között természetesen szerepelnek a faunára új elemek is: 204