Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/2. (1995) (Szombathely, 1995)

Kárpáti László: Előszó

SAVARIA A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE (1992-1995) Szombathely 22/2 (Pars historico-naturalis) 1995 ELŐSZÓ „Vas megye délnyugati sarkában változatos dombvidéket találunk, melyet lakosai szívesen neveznek hagyományos nevén Őrségnek. ... Ámulatba ejt a táj változatossága. A bársonyos, zöld színekben pompázó völgyek közepén patakok csordogálnak oly lassan, mintha nem is folyna zöldesen csillogó vizük. ... Hosszan húzódó dombok oldalán szántóföldek keskeny szalagjai váltakoznak haragoszöld fenyvesekkel vagy szőke bükkösökkel. Az erdő és a kultúrterület minduntalan egymásba fonódik. ... Valami különös ízt, a kultúrának, a munkának, a derűnek és békének ízét érezzük a tájban. ... Az Őrség etnikai határai délen, dél-kelet felé egészen Baranyáig nyúlnak. Szlovén-vend területeken és a szomszédos stájer területeken ugyanazokat a vonásokat találhatjuk meg, mint a magyar őrség területén." DÖMÖTÖR Sándor — elsősorban néprajzi indíttatású — jellemzése ökológiai -természetföldrajzi vonatkozásban is találó, hiszen a hazánk legnagyobb tájvédelmi körzeteként (37 911 hektár) nyilvántartott, tervezésekor tán nemzeti parknak szánt Őrségi Tájvédelmi Körzet létrehozásának indokai is e táji egyediségből származtathatók. Maga a tájvédelmi körzet nem fedi egészen a történelmi Őrség területét, hiszen a vidék déli részének községei, valamint a Belső-Őrség települései adminisztratív okokból kimaradtak a táji-természetvédelmi oltalom alól. A körzethez tartozik viszont a Vendvidék (régi nevén Tótság) hazai része, s így a Vas megye déli szögletében, a hármas határig nyújtózkodva egy olyan védett táj terül el, amelyben a természetkutató megtalálhatja az Őrségre, a Dombvidékre, a Hegyhátra, a Göcsejre, Hetesre és a Vendvidékre jellemző florisztikai és faunisztikai értékeket. Növény- és állatfajokat, életközösségeket, amelyek az Alpokaljára, a Kelet-Alpesekre jellemzőek, de ugyanakkor illyr-szubmediterrán hatást mutatnak. Amikor évtizedünk elején a magyar természetvédelem célul tűzte maga elé a védett területek ökológiai alapállapotának felmérését, lelkes kutatók tucatjai vállalkoztak e munkára. Nélkülük egy tájvédelmi körzet természetrajzi értékei csak részben lennének ismertek. A védetté nyilvánítást célszerűen megelőzte az Őrség esetében is a földtani, a víztani, a botanikai, a zoológiai és a táji-néprajzi