Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/1. (1992-1995) (Szombathely, 1995)

Hermann Róbert: Vidos József kormánybiztos jelentései (1848. október 16.–december 27.)

S A VARI A 22/] -1995 Gróf Batthyány Lajos és Festetich Tasziló mint segéd kartisztek mellettem hatálosan működnek, - az első lóvali elbukás következtében jelenleg ágyba fekszik. Eredeti sk. tisztázat MOL H 2. OHB 1848:1612. 2. sz. Körmend, 1848. október 18. este Vidos József kormánybiztos levele Kossuth Lajoshoz, az OHB elnökéhez Tisztelt Barátom! Igen örülök, hogy múltkori figyelmeztetésem fokában

32 a sorkatonaságnál érdemlett előléptetések történnek, s valóban igen szükséges volt, mivel eleven példáit láttam a méltó neheztelésnek. Karger alezredesnek köszönhető levelét ide ' / ' zárom , mutasd bé azt az egész Bizottmánynak. Nagyon kellemetlen helhezetbe jöttünk itt Bubna őrnagyra nézve, ki Móga altábornagynak eredetibe előmutatott rendelete következtében az újoncok és tanulatlan lovak kiképzeserei ügyelet végett ideküldetett. Az ide ' / * zárt folamodást nyújtotta kezeimhez , s kért, juttatnám azt annak helére. Én azt hiszem, első fontos következményű lépése által kiérdemlette azt, hogy más, idegen Festetich Tasziló, gróf (1813-1883), Vidos segédtisztje, 1849 januárjától es. kir. őrnagy az északitáliai hadseregben, cs. kir. lovassági tábornokként hal meg. Batthyány okt. 9-én Hegyfalun csatlakozott Vidos táborához, s okt. 11-én, a zsirai-salamonfai ütközet odahallatszó ágyúdörgése következtében elrendelt riadó során leesett lováról és kificomította a karját. - Az itt közölt jelentés kivonata megjelent a Közlöny 1848. okt. 21-i, 133. számában. Ennek nyomán közölte Gracza György. Az 1848-49-iki magyar szábad-ságharcz története Bp., é. n. II. k. 305-306.O. Vidosnak ezt a levelét nem ismerjük. Karger kineveztetését az OHB még okt. 11-én közölte a feldunai hadtest parancsnokságával, s másnap szólította fel a hadügyminisztériumot a kinevezési oklevél kiadására. A kinevezés indoka valószínűleg nem, Vidos ajánlása volt, hanem az, hogy a Kossuth által Budapestre hívott Görgei ezredes javasolta az OHB elnökének a volt cs. kir. sorgyalog- és huszárezredi tisztek előléptetését. Ld. erre KLÖM XIII. 159-160. o., MOL HM ált. 1848:8152. és Görgei Artúr: Életem és működésem Magyarországon 1848-ban és 1849-ben. Szerk. Katona Tamás. Bp., 1988.

1. k. 190-192. o. Karger köszönőlevelét közli Hermann:Körmend...229. o. Bubna und Littitz, Karl von, gróf (1805-1875), cs. kir. őrnagy, Móga altábornagy segédtisztje, 1848 októberében kilép Móga János (1785-1861), cs. kir. altábornagy, pesti hadosztályparancsnok, 1848 szept. 22. - okt. 31. között a dunántúli magyar csapatok parancsnoka. Novemberben nyugalmazzák, 1849 jan. elején jelentkezik a cs. kir. csapatoknál, rangfosztásra és várfogságra ítélik. Bubna mellékelt, okt. 18-án Körmenden írott beadványában kérte Mészáros Lázár hadügyminisztert, hogy mint magyarul rosszul beszélő tiszt, Itáliában szolgáló ezredéhez távozhasson. Ld. Vidos jelentése mellett. . Bubna és több más tiszttársa a dunántúli visszavonulás során 1848. szeptember 15-én kijelentették Teleki Ádám vezérőrnagynak, a magyar sereg fővezérének, hogy készek szembeszállni Jellaáic haderejével. Szeptember 16-án pedig Bárczay Jánossal és Alois Wiedersperggel együtt követségbe mentek Jellacichoz, s közölték a bánnal, hogy amennyiben nem tudja felmutatni az uralkodó írásos parancsát a Magyarország elleni támadásra, a magyar seregben lévő volt. cs. kir. huszár- és sorezredi alakulatok szembe fognak szállni vele. Bubnáék lépése gyakorlatilag megmentette a drávai sereget a teljes felbomlástól. 77