Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/1. (1992-1995) (Szombathely, 1995)

Hermann Róbert: Vidos József kormánybiztos jelentései (1848. október 16.–december 27.)

S AVARIA 22/1 -1995 Vidos József annak a középnemesi rétegnek volt az egyik kiemelkedő tagja, amely végigküzdötte a reformkor politikai harcait s tevékeny részt vállalt 1848-49ben az ország polgári átalakításában, majd az 1848 áprilisi vívmányok fegyveres védelmében. Legjobb jellemzését a Kemenesalja 1848-49-es eseményeinek krónikása, Edvi Illés Pál adta emlékiratában: „Vidos József külsejére nézve barna, daliás termetű, nyílt arcú, magas homlokú férfiú volt, társalgásban beszédes, lovagi, önkedveltető és nagyon művelt. Hő népbarát. Hivatalos ügyességére nézve a jogbanjáratos, és a legjobb kapacitások egyike, különösen a rögtönzött politikai ékesszólás neki nagyon díszlett és hódított... oly meleg szívből, oly tisztán, könnyeden és népszerúleg áradozott, hogy annak viszont minden szívek kapui megnyíltak, valahol és valamikor ő azt a gyűlésen felemelte. E célra pedig neki a német nyelv is hatalmában állott. Ataljában tevékeny, könnyen dolgozó, magát hamar feltaláló, mindenbe illeszkedni tudó. Politikai pályán élt az igazi elemében, gyűlési elnöknek született, de gyöngéd érzületénél és nem tökéletes fizikai jólléténél fogva forradalmi férfiúnak ő nem termett. Milyenné hogy a körülmények őt lenni mégis erőszakolták, az lett fő oka halálának legvérmesebb életkorában. Következőleg Ő is a forradalomnak esett áldozatul. Ráillik Virgil verse egy korán elhunyt költőről: »hunc tantum populo monstrarunt fata« (Ezt csak amúgy kissé mutatá be a végzet a népnek)."

1 * * * Az iratokat a jelenlegi helyesírási és központozási szabályoknak megfelelően, de az egyéni nyelvhasználatra jellemző alakok megtartásával közöljük. A megszólítást, címzést, dátumot és aláírást elhagytuk, kivéve, ha az aláírás után utóirat következik. A honvédtisztekre vonatkozó életrajzi jegyzetek alapjául Bona Gábor kötetei (Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-49. Bp., 1987.; Kossuth Lajos kapitányai. Bp., 1988.) szolgáltak. Az ellenséges támadásra Id. Hermann: Körmend 212-215. о., MOL OHB 1848:6403., 6749., 6799., OHB-iktatókönyvek, 1848:6708. Csány dec. 21-i levelét közli Balogh Gyula: Csány László levelei. Vasmegyei Lapok, 1886. ápr. 3. (iktatva MOL Csány-ir. F. Ikv. 623.) Zárka jelentését Id. MOL KKb. Vidos József iratai. Békássyra és Szélire MOL N 70. Diéta anni 1848-1849. Lad. XX22. Fase. 2 A No. 1126. a-e., Varsányi Péter István: A Vas megyei képviselők... VSZ 1984/2. 239-241. o. Vidos jan. 1-i tartózkodására ld. MOL Vidos-lt. 10. s. 1849-es iratok. Vidos beszámolóját bujdosásukról Id. a Békássyra vonatkozó; hiv. országgyűlési iratok között. Vidos bujdosására ld. Ordas, VSZ 1968/3. 436. o. és Vörös Károly: A Kemensalja 1848-1849-ben. (Edvi Illés Pál emlékiratai) VSZ 1964/2. 219., 221. o. és 1974/3. 416. o. A mentőakció részleteire vonatkozó levelezést Id. MOL Vidos-lt. 10 csomó, 1848-1849. évi iratok és levelezés. Weiden hirdetményét közli Andics Erzsébet: A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848-49-ben. II. k. Bp., 1952. 257-258. o. Vidos ápr. 19-i levelén ugyan 1848-as dátum szerepel, s ezért a családi levéltárban is az 1848-as iratok között szerepel, de a levél tartalma s az a tény, hogy álnéven küldte el, nyilvánvalóvá teszi, hogy 1849-es keltezésű. Kossuth ápr. 29-i rendeletét ld. KLÖM XV. Kossuth Lajos kormányzóelnöki iratai. Szerk. Barta István. Bp., 1955. 173. o., Irányi válaszát közli Hermann Róbert: Kormánybiztosi iratok Buda visszafoglalásának történetéhez, HK 1992/4. 120. o. Vidos halálára ld. Ordas, VSZ 1968/3. 436. o. és Vörös Károly i. m. VSZ 1964/3. 416. o. 73