Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/1. (1992-1995) (Szombathely, 1995)
Hermann Róbert: Vidos József kormánybiztos jelentései (1848. október 16.–december 27.)
Hermann Róbert: Vidos József kormánybiztos jelentései dözése során pedig a körülmények szerencsétlen összejátszása volt az a tényező, amely megakadályozza őt az újabb sikerben. 1848 október közepétől Vidos ismét politikai pályára lépett - nem annyira önszántából, mint inkább egy véletlennek köszönhetően. Az OHB ugyanis október 8-án elfogadta Vidos október 4-én Pázmándy eljuttatott felmentési kérelmét, s az általa vezetett csapatok parancsnokságát Gáspár Andrásra, a 9. (Miklós) huszárezred őrnagyára, az október 7-i ozorai diadal egyik részesére bízta. Az OHB erről Vidost is értesítette azzal, hogy reméli, miszerint Vidos „kormánybiztosi tisztét továbbra is megtartván, fenn nevezett őrnagy úrnak a sereg átadása után is ismereteivel s közremunkálásával segítségére lenni szíves leend". A levél további részében tudatta Vidossal, hogy egy fél üteg ágyút küldtek Kanizsára, s hogy Hunkár Antal Veszprém megyei főispán útján 20 000 pengő forintot utalványoztak Vidos számára. Hogy az OHB miért nevezte Vidost kormánybiztosnak, nem tudjuk. Valószínűleg egyszerű tollhibáról lehetett szó. Az OHB ugyanis ezen a napon nevezte ki Vas megye népfelkelési kormánybiztosaivá Reiszig Alajos és Széli József képviselőket, s a nekik szóló utasításban szerepelt egy olyan kitétel, hogy lépjenek érintkezésbe „Vidos József és Horváth Vilmos Szála [sic!] megyei kormánybiztosokkal". Mivel Vidos nem volt Zala megyei kormánybiztos, valószínűleg a tömör fogalmazás igénye magyarázza ezt a passzust. Az aznap kiadott újabb rendeletbe pedig felületesség folytán kerülhetett Vidos kormánybiztossága. Ugyanakkor hozzáteendő, hogy Vidos státuszának meghatározása nem volt könnyű feladat. Katonai rang nélkül vezérelt jelentős nemzetőri erőket, s egyben a Vas megyei népfelkelés parancsnoka is volt; katonai beosztásáról történt leköszönése után kézenfekvőnek tűnt, hogy népfelkelési kormánybiztosnak tekintsék. A zavart jelzi, hogy az OHB Vidost október 9-én népfelkelési parancsnoknak titulálta; másnap Kossuth a képviselőházban országos biztosnak és a népfölkelés vezérének nevezte; 7 Todorovic üldözésére Id. Varga 1953 229-250. o., Urban HK 1985. 786-787. és 792-799. o., Simon V. - Tilcsik 284-286. o. Az OHB, okt. 2-i és 3-i rendeleteit ld. Kossuth Lajos összes munkái XIII. k. Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén I. Szerk. Barta István. Bp., 1952. (továbbiakban. KLÖM XIII.) 67-68. o. Vidos tervére Id. levelét Vidos Évához 1848. okt. 6-án, MOL Vidos-lt. 1848. d. sz. Csány javaslatát Is. KLÖM XIII. 94. o. (okt. 5.) Pulszky okt. 4-i és 7-i leveleit Id. uo. 87. és 120-121. o. Vidos seregének feloszlására ld. Széli József jelentéseit, MOL OHB 1848: 1600. és Csány-ir. Iktatott beadványok (továbbiakban: IBA) No. 58. Vidos működésére ld. még Pulszky Ferenc: Életem és korom. S. a. r. Oltványi Ambrus. Bp., 1958. 1. k. 429-430. o., Hermann: Körmend 207-208. o. A Kőszegen történtekre ld. Simon V. Péter: Kőszeg kapitulációja... és Molnár András: A kőszegi nemzetőrség 1848 márciusától novemberéig. VSZ 1984/2. 197-201. o. - Megjegyezendő, hogy a OHB először rosszallotta Vidos csapatainak Zala megyéből történt felvezénylését, de Pulszkynak sikerült meggyőznie a testületet ennek indokoltságáról. Ld. erre KLÖM XIII. 136-137. o. és Urban HK 1985. 793. o. Az OHB ugyanis - Csány okt. 5-i javaslata alapján - továbbra is Zala megyében, a Mura mentén kívánta alkalmazni Vidos erejét. Ld. erre KLÖM XIII. 132. o., Görgei István: 1848 júniusától novemberéig. - Okmánytár. Szerk. Katona Tamás. Bp., 1980. 332. o. és MOL P 295. A Görgei-család levéltára b/IO/b. fasc. Az OHB 1848: 909. sz. utasítása, (továbbiakban: Görgei-lt.) - Szintén itt érdemes megjegyezni, hogy Csány kormánybiztos okt. 10-én szemrehányást tett Vidosnak Nugent seregének „eleresztése" miatt. MOL Csány-ir. Beadványok iktatókönyve, d. sz. (továbbiakban: Ba. Ikv.) - Todorovic elmenekülése után Csány terve az volt, hogy a feldunai hadtest bizonyos egységeivel mégis megkísérelteti a horvátországi betörést; az akció vezetőjéül Móga altábornagy Ivánka Imre őrnagyot jelölte ki. Ivánka Szombathelyen tárgyalt is ez ügyben Vidossal, akit „energikus jeles emberként" jellemzett. Október 14-én Móga visszarendelte Ivánkát, s amikor Csány ismét vissza akarta őt küldeni, Ivánka úgy vélte, Todorovic, már olyan előnyhöz jutott, amit a magyar csapatok nem tudnak behozni. Ivánka Imre: Négy havi szolgálatom a magyar hadseregben 1848 június végétől október végéig, Bp., 1881. 29-30. o. 62
