Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/1. (1992-1995) (Szombathely, 1995)

Söptei István: Sárvár mezőváros közigazgatási szervezete és működése a 19. század első felében

Söptei István: Sárvár mezőváros közigazgatási szervezete ... igazgatási teendőket látta el. Vezetni a kettő között rendszerint az szokott, akiben több tettrekészség, lendület volt. Nem mindig a polgármester volt az első:... A szabadalmak kiadásánál is hol a polgármester, hol pedig a főbíró járt el a városi esküdtekkel a királyoknál, a kancelláriánál." Az 1808-as szabályozásból ugyancsak kitűnik, hogy új városi tisztviselők választására is sor került. Ilyen új tisztség volt a kamarási, valamint a templom- és az árvák atyja elnevezést viselő feladatkör. Ugyancsak a „communitás" választotta a bírót. Feladatkörére még visszatérünk. A mezőváros választott tanácsának tagjai látták el az 1805-ös és az 1813-as céhrendeletek értelmében a céhbiztosi feladatokat is. A tanácsi jegyzőkönyvek és szabályzatok alapján a mezőváros tisztségviselői körét a 19. század első felében a következők alkották: a polgármester, a polgármester-helyettes, a nótárius (jegyző), a kamarás (számvevő), a perceptor (adószedő), az árvák atyja, a templom atyja (céhmester), a város polgárainak kurátora (képviselője), bormester, tűzvizsgáló, kvartermester (szálláscsináló), bíró, a céhbiztosok (komisszáriusok). Gyakran előfordult, hogy ugyanazon személy különböző tisztségeket is ellátott. A városi tanácsot, mint már említettük, à polgármester irányította. Feladatkörét az 1808-as útmutatás több szempontból is módosította. „Tapasztalván, hogy mind ekkoráig, az érdemes tanács által kandidált és a városi communitás által választott polgármester urakhoz, a becsületes tanács teljes bizalommal leginkább azért nem lehetett, mert ez (egyébiránt magában is terhes hivatal) mindenkor több hivatalokkal összve kapcsolva lévén, nemcsak úgy, mint a városi pénznek gondviselője, árvák atyja, templom atyja, hanem mint polgármester is terhes számadások alá vettetett légyen, anélkül, hogy ezen számadó hivatalokban a számadások iránt bizonyos maghatározott rendelések, útmutatások mind a számadóknak, mind a városnak részére szolgáló regulákat felállították volna..." - olvashatjuk a polgármesterhez szóló útmutatásban. Ebből adódóan, a gyanú, az alaptalan vádaskodások megelőzése miatt a számadások végzése alól felmentik a polgármestert. Bár a „várost illető obligációk (kötelezettségek), árendák, kontraktusok (szerződések) és egyéb városi jövödelmeket illető levelek polgármester úr gondviselése alatt" maradnak, a számadásokat már a kamarás végzi. Az 1808-as tanácsi rendelet, a polgármester feladatait 14 pontban foglalja össze, amelyet az alábbiakban összegezhetünk: — A rendelet a polgármester kötelességévé teszi a szokásban lévő panaszpénzek letétele mellett a városi polgárok panaszügyeinek kivizsgálását. A kivizsgálás magába foglalja a panaszosok meghallgatását. Amennyiben a meghallgatáson nem sikerült egyezséget létrehozni, úgy a polgármesternek Szeibert János: Sárvár története (Kézirat). 15. lap. Nádasdy Ferenc Múzeum Adattára. AK. 84.5. Eperjessy Géza: Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon 1686-1848. Akadémia Kiadó 1967. 62-63. lap. VaML Sárvár mezőváros jegyzőkönyvei, 4. sz. útmutatás, mely Sárvár város polgármesterének kötelességeit foglalja magában. 28