Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/1. (1992-1995) (Szombathely, 1995)

Tímár István: Az 1937. évi körmendi legitimista gyűlés sajtóvisszhangja

Timár István: Az 1937. évi körmendi legitimista gyűlés ... e veszélyforrásokkal szemben eredményes ellenállást kifejteni. Mondandójából, mintegy a restaurációs törekvések alátámasztására, az alábbi végső konklúziókat vonta le: „Most látjuk csak teljes világossággal, mit jelentett nekünk és egész Európának a régi Osztrák-Magyar Monarchia, amelynek formájához vissza nem térhetünk, amely konstrukciót azonban az adott körülményekhez simítva az együttműködésnek valamilyen új formájával kell pótolnunk, ha meg akarunk itt állni a Duna völgyében .... Európa békéje és nyugalma függ attól, hogy ezen a magyar földön keresztül semmiféle nagyhatalmi törekvés ne tudjon keresztülhatolni és ne tudja az európai egyensúlyt máról holnapra felbontani. Szent István birodalma nemcsak a mi lelkünkben élő valóság és közkincs, de európai szükségesség is."

1 A Kisgazdapárt vezetője szónoklata befejezése képpen beszámolt a Habsburg Ottóval történt nyári találkozásáról. Kijelentette, hogy a trónörökösökkel folytatott eszmecsere végképp meggyőzte arról, hogy Ottó személyisége, államférfiúi bölcsessége, szociális érzékenysége garancia az ország keresztény és népi alapon történő megújulására. Eckhardt körmendi beszéde nagy vihart váltott ki a közvéleményben. Mint már szó volt róla, a kisgazda pártvezérnek, a szabad királyválasztók egykori prominens képviselőjének jelenléte a legitimisták által szervezett demonstráción, szinte a döbbenet erejével hatott. A sajtóban különböző találgatások láttak napvilágot. Olyan variáció is felbukkant, mintha Eckhardt a magánvéleményének adott volna hangot, nézeteit pártja vezető személyiségei egyáltalán nem osztják. A kisgazdapárt vezetősége ezért szükségesnek tartotta összehívni a párt képviselői értekezletét, amelyről a következő tartalmú jelentést adták ki: Eszerint a képviselői értekezlet egyhangú helyesléssel vette tudomásul a pártvezér nyilatkozatát, amellyel valamennyi képviselő azonosítani tudja magát. Eckhardt kijelentései semmiféle új felfogást nem tartalmaznak. A párt mindig is az alkotmányos monarchia talaján állt, a királyságot csak Szent István birodalmának helyreállításában tudja elképzelni. A képviselői testület elismerte, hogy a trón betöltésének kérdésében valóban két álláspont érvényesül a párton belül, de a problémát illetőén megerősítik Eckhardt álláspontját, miszerint céljuk, „... hogy a két ellentétes felfogás soha egymással szembe ne kerüljön, annak megoldását politikai harcok ne előzzék meg, ne fegyveresen tusakodó pártok vagy társadalmi osztályok harca árán valósuljon meg, hanem közmegegyezéssel, az egész nemzet szívéből."

14 Megyénk legolvasottabb napilapja, a Vasvármegye szintén tág teret szentel a körmendi demonstrációnak. A lap Jelenségek с rovatában Lingauer főszerkesztő is szükségesnek tartotta Eckhardt körmendi szereplésének elemzését. Véleménye szerint Eckhardt körmendi beszédének jelentősége messze túlnőtt egy átlagos népgyűlési szónoklat keretein, mert az annyit jelent, hogy „... az agrárdemokrácia jelszavai alapján szervezkedő magyar agrárius ellenzék hivatalosan bejelentette, hogy felvette programjába a királykérdés tekintetében a legitimista megoldást ,..."

15 Ez a hatalmas jelentőségű nyilatkozat őt személy szerint azért is nagy örömmel tölti Magyarország, 1937. október 13. l.o. Vasvármegye, 1937. október 12. l.o. 140