Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/1. (1992-1995) (Szombathely, 1995)

Rácskay Jenő: Migráció és emigráció a dualizmus kori Vas vármegyében

Rácskay Jenő: Migráció és emigráció a dualizmus kori Vas vármegyében településsé fejlődött. Igaz, ebben része volt az 1902-ben a nagyközségekhez csatolt kistelepüléseknek, a Tizenhárómvárosnak és a Vármelléknek is. Sárvárnak is megvolt a maga fejlesztette települése, Péntekfalva, amely az 1869-es 451 főről 1910re 1 003 főre szaporodott, és amely községnek a lakossága 1890 és 1910 között majdnem megduplázódott. A többi, alközpontként is felfogható járási székhely is az átlagnál jobban fejlődött. Jánosháza, Muraszombat, Felsőőr, Celldömölk, Vasvár központjai emeletes házakkal, kövezett utcákkal, bankokkal, kereskedésekkel kisvárosias jelleget öltöttek, fejlődésüket a lakosság számának emelkedése is követte. A megye 15 legnagyobb településének vizsgálatakor szembetűnő, hogy a német lakosságú települések legnagyobbjai közül jó néhány jelentős lakosságú település fejlődése megrekedt, legalábbis stagnált. Nagyszentmihály lakossága 1869ben 2 239 fo, 1910-ben 2 163, Pinkafőé 1880-ban 2 865, 1910-ben 2 872, Rohoncé 1869-ben 3 989, 1910-ben 4 131. Ez a stagnálás azzal is magyarázható, hogy a régi német kézműipar nehezen tudott megbirkózni a nagyipar versenyével, valamint versenyre kelni a népszaporulattal. Vas vármegye abban is eltért az országos átlagtól, hogy az örökös tartományok, Graz és Bécs közelsége miatt nem Budapest és agglomerációja, hanem az osztrák területek voltak a vándorlás fő színterei. Ezért is kellet külön megjegyezni, hogy a jelenlevő lakosság száma mennyi, mivel nagyszámú Vas vármegyei eredetű lakosságot regisztráltak az örökös tartományok területén is. Az idénymunkára, vagy hosszabb időre elszegődöttek, gyári munkások, cselédek stb. száma igen magas. Ez egészen más megvilágításba helyezi Nyugat-Dunántúl és Nyugat-Felvidék népességi helyzetét. Az Ausztriában összeírt magyar honos polgári egyének 1910es összeírása hallatlanul magas Vas vármegyei lakossági adatokat tartalmaz. Míg Zalából Összesen 6 170-en tartózkodtak az osztrák birodalmi részen, addig Vas 20 varmegyéből 46 200 fő. A megoszlás szerint a következő módon: Bécsben 6 411 férfi és 7 260 nő, Alsó-Ausztriában 5 361 férfi, 4 555 nő, Stájerországban 9 005 férfi, 6 624 nő, Grazban 2 463 férfi, 2 344 nő.

21 A többi távolibb tartományban csak elenyésző számú vasi honost találunk. Az adatok jelzik, hogy ez a lakosság a közeli, 50-100 km-es távolságra lévő osztrák tartományokban volt jelen nagy számban. Különösen feltűnő, hogy Bécsben 7 260 nő tartózkodik, minden bizonynyal a legtöbbjük háztartási alkalmazottként, esetleg gyári munkásként. Ezek a számok akkor tűnnek jelentősnek, ha összevetjük azzal, hogy a milliós Budapestről összesen 12 304 fő található Ausztria tartományaiban. Az ausztriai birodalomrészen az egész történeti Magyarország területéről Vas vármegyéből voltak a legtöbben, azután Sopron vármegye következett (Sopron városa külön számított), majd messze lemaradva 27-27 ezer fővel Nyitra és Pozsony vármegyék. 18 It и. o. U. o. 1910-évi népszámlálás. IV. k. 76-77. o. 21 U. o. U. o. 102