Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/1. (1992-1995) (Szombathely, 1995)

Hermann Róbert: Vidos József kormánybiztos jelentései (1848. október 16.–december 27.)

SAVARIA A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE ( 1992-1995) Szombathely 22/1 (Pars historíca) 1995 HERMANN RÓBERT VIDOS JÓZSEF KORMÁNYBIZTOSI JELENTÉSEI (1848. október 16. - december 27.) Vas megye 1848-49-es történetének talán legneveztesebb szereplője Vidos József volt. Katonai rendfokozat nélkül volt előbb a „Mozdított vasi nemzetőrsereg", majd a „Vasi öszves fölkelősereg" parancsnoka 1848 júliusától szeptember közepéig, majd szeptember végétől október közepéig. Kormánybiztosi kinevezését egy téves címzésnek köszönhette, de 1848 október közepétől december végéig, mindaddig, míg a es. kir. fősereg betörése lehetetlenné nem tette működését, igyekezett megfelelni ennék az új tisztségnek is. Vidos alakját a Vas megyei helytörténetírás mindig kiemelt figyelemben részesítette, ugyanakkor tevékenységének összefoglaló, monografikus feldolgozása mindmáig várat magára. Pályájának leghosszabb, összesen nyolcoldalnyi Összefoglalása a Vidos-család egyik leszármazottjának, Ordas Ivánnak a tollából jelent meg 1968-ban. 1847-48-ás országgyűlési tevékenységéről Tilcsik György tett közzé alapos tanulmányt; ő és Simon V. Péter publikálták a Vidos által vezetett Vas megyei mozgóvá tett nemzetőrség július 17. és augusztus 31. közötti levelezokönyvét részletes bevezető tanulmány kíséretében. Vidos 1848. szeptember 11. és október 11. közötti tevékenységéről először Varga János írt a Jellaőic elleni népfelkelő és gerillaharcok történetét tárgyaló monográfiájában. A Vas megyei mozgóvá tett nemzetőri ezred és a nyugat-dunántúli népfelkelés főparancsnokaként illetve Todoróvic üldözésében kifejtett tevékenységét Urbán Aladár elemeztess az utóbbiról írt helyi adatok alapján Simon V. Péter. Az eddigi történeti irodalom ugyanakkor szinte egyáltalán nem tárgyalta Vidos ezt követő, két és fél hónapos kormánybiztosi ténykedését, illetve a cs. kir. haderő betörése utáni bujdosását és életpályájának 1849 augusztusában bekövetkezett haláláig terjedő időszakát. Forrásközlésünk és bevezető tanulmányunk ezt az adósságot kívánja némileg törleszteni, részben az országos hatóságok, részben a Vidos-család fennmaradt levéltári anyaga alapján. 1 Ordas Iván: Vidos József 184)5-1849. Vasi Szemle (továbbiakban: Ordas VSZ) 1968/3. 429-437. o. Tilcsik György: Politikai tendenciák Vas megyében a feudalizmus bomlásának végső szakaszában. VSZ 1984/1. 84-103. o. (továbbiakban: Tilcsik). Simon V. Péter - Tilcsik György: A Vas megyei mozgóvá tett nemzetőrség és levelezőkönyve 1848. július - szeptember. Savaria. A Vas megyei Múzeumok Értesítője 17-18. k. 1983-1984. Szombathely, 1984. 269-333. o. (továbbiakban: Simon V, - tücsik). Varga János: Népfelkelő és gerillaharcok Jellasics ellen 1848 őszén. Bp., 1953. 205-213. çs 229-249. o. (továbbiakban: Varga, 1953.) Urban Aladár. Batthyány Lajos és a vasi fölkelősereg 1848 szeptember-októberében. Hadtörténelmi Közlemények (továbbiakban: HK) 1985/4. 786-800. o. (továbbiakban: Urbán, HK 1985.) Simon V. Péter: Kőszeg kapitulációja 1848. október 12-én. A Szombathelyi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei II. Szombathely, 1980. 183-204. o.