Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 21/1. (1992) (Szombathely, 1992)

István Szilágyi: Kalvarien in dem pannonischen Raum

IRODALOM Schwartz, 1935. 80. p. :Az idézetet Heimb, Theofil: Notitia historica de ortu et progressu Abbatine S. O. Cist. B. M. V. ad S. Gotthardum dictae, Viennae, 1764. 60. p-ról közli. Takács, 1965. 559. p. Rittsteuer, 1980. Zlinszkyné 1981.408. p, JEGYZETEK 1. Kramer, 1957., Lehmann, 1970., kutatási módszeréről Szilágyi, 1987. 42. p. 2. Szilágyi, 1973., Szilágyi, 1979., Szilágyi, 1980. Ettől eltérő pl, Lehmann, 1970., és többen. 3. „Országos ünnepség keretében" szentelte fel pl. a boldogasszonyi templomot Mattyasovszky László nyitrai püspök, 1702. nov. 19-én, Horváth, 1926. 14. p., a kismartoni kálvária ünnepélyes felszentelése pedig 1707. május 10-től 17-ig tartott, ahogy erről Mohl-Varits, 1912. 22-24. p. beszámol. A szentelést végző főpap Csáky Imre váradi püspök volt. 4. Szilágyi, 1990. 5. Összetettebb és ma még nem eldönthető e tekintetben pl. a pinkafői kálvária jelenetének a sorba illeszkedése, alkalmaznak ugyanis a sorhoz nem kötődően is jeleneteket. 6. Hasonlóan önálló, a XVII. századból való Olajfák hegye szobor található pl. a nagyszombati (Trnava, Csehszlovákia) kálváriánál. 7. Szilágyi / Ethnographie 8. Harmuth, 1937. 46. p., 63. p. 9. Schmidt, 1948.13. p. 10. Ilyen területi elemzések Schmidt, 1948 Kismartonra, Frank, 1984 Boldogasszonyra. Az elsőnél döntő a német nyelv szerepe, de még az utóbbinál is jelentős. 11. Schmidt, 1957. A téma részletes kifejtésére „Jeruzsálem" címmel készül dolgozatunk. 12. Ost. Kunsttop. Bd XXIV. 1931. XXII. p. 13. A valamilyen vonatkozásban átmeneti esetnek minősíthető emlékeket, mint pl. a lorettoi Casa Santa körüli árkádos folyosó keresztútját, vagy Récény (Ritzing) templom előtti kálvária jelenetét e felsorolásban értelemszerűen nem szerepeltetjük. 14. Semmelweis, 1984. IRODALOM Barokk tervek és vázlatok 1650-1760. Magyar Nemzeti Galéria (kiállítási katalógus) (Bp., 1980) Burgenland (1986): Burgenland in alten Ansichten. Ausgewählt und kommentiert von Otto Guglia und Gerald Schlag. Österreichischer Bundesverlag, Wien, 1986. Dehio die Kunstdenkmäler Österreichs Burgenland. Bearbeitet von Adelheid Schmeller-Kitt.

.. Wien, 1976. DÉNES ZSÓFIA (1984): A kismartoni barokk kálvária története = Műhely 1984/6. 28-30. p. FRANK, NORBERT (1984): Die Verbreitung der Wallfahrt nach Frauenkirchen am der Wende vom 17. zum 18. Jahrhundert. Ein Beitrag zur Kirchengeschichte des burgenländisch-westungarischen Grenzraumes auf Grund einer Auswertung des Brudeschaftsbuches der Gürtelbruderschaft des heiligen Franziskus aus dem Franziskanerkloster Frauenkirchen. In: Burgenland in seiner pannonischen Umwelt. Festgabe für August Ernst. Eisenstadt, 1984. 71-83. p. Burgenländische Forschungen Sonderband VII. Frauenkirchen / Burgenland Verlag St. Peter, Salzburg, 1968. Christliche Kunststätten Österreichs Nr. 17. GERECZE PÉTER (1906): A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma. In: Magyarország műemlékei. Szerkeszti báró Forster Gyula. II. kötet Budapest, 1906. HARMUTH, ADOLF (1937): Orts- und Flurnamen im Bezirke Eisenstadt. Im Selbstverlag (Eisenstadt), 1937. HARMUTH, A. A. (1957): Die Ratsprotokolle Eisenstadts 1790-1810 = Burgenländische Heimatblätter 1957/2. HASENHÜTL, P. ROMAN (1973): Die katolische Pfarre in Güssing. In: Stadterhebung Güssing 1973 Festschrift. Herausgeber: Stadtgemeinde Güssing. DR. HÁSZ ISTVÁN (1916): Vezető a felsőkismartonhegyi kálváriához. Győr, 1916. In Wort und Bild. Heimatliche Kalvarienberge = St. Martins-Bote 1952. márc. 30. 8. p. HORVÁTH ATHANÁZ (1926): A boldogasszonyi kegyhely története. Neusiedl am See, 1926. 115 Jahre Kalvarienberg Neusiedl am See. Neusiedl am See, 1987. JORDÁNSZKY ELEK (1836): Magyar Országban 's az ahhoz tartozó Részekben lévő boldogságos szűz Mária kegyelem' Képeinek rövid leírása Posonban, Belnay' örököseinek betűivel 1836. Fakszimile kiadás Budapest, 1988. 203