Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 21/1. (1992) (Szombathely, 1992)

Frau Pusztai Ilona Madar: Die religiösen und sittlichen Bräuche des Ungartums vom Burgenland

asszonyok. A keresztjáró napok miséjére, körmenetére azok az emberek is elmentek, akik nem voltak buzgó templomba járók. Első napon a Mária kereszthez mentek, másodikon a temetőbeli keresztekhez, harmadikon a fehér képhez. „A fehér kép egy dombon áll,... öt út megy ki belőle. Most sok autó jár arra, elbontották azt a halmot, ... visszaállították a keresztet szépen, „... de sokan haragudtak, amiért a szent köveket háborgatták".

181 A kereszthez vezető úton a mindenszentek litánia ját énekelték, amire nem került sor, azt elimádkozta a pap. Amikor kiértek, letérdelt a nép, a pap jó termésért, jó időért, hasznos erőért könyörgött..., azután a pápáért, a betegekért, az elhagyottakért. A plébános latinul beszélt és a kántor felelt. Most -10 év óta - magyarul könyörög a pap és a nép feleli rá az áment, de ez nem tetszik az öregeknek, mert megszokták, hogy mindenütt egyforma legyen, magyaroknál, németeknél, horvátoknál. Könyörgés után visszamentek a templomba, ott a pap még egyszer megáldotta őket és hazamentek. Ebéd után indultak a határra. Augusztus 20-án termésáldás van a katolikus templomokban. Az oltárra már előre odarakják a kenyeret, a bort, a szőlőt, a paprikát. Mindenből a legszebbet. Koszorút is fonnak búzából, s a templomba viszik. Mise után átmennek a plébániára, ott a minisztránsok osztogatják a kockára felvágott kenyeret. „Van úgy, hogy a plébános úr belemarkol és úgy osztja szét a kenyeret. ... de ez nem régen van, csak vagy 20 esztendeje lehet".

182 A fogadalmi ünnepeket, vagy - alsóőri megnevezés szerint - községi miséket egy-egy nagy természeti -, vagy elemi katasztrófa emlékére ünneplik. Hálát adván a nyomorúságból való kimenekedésért és kérve a csapások elhárítását. Alsóőrben tíz községi misét tartanak az év során, ez a szám legalább háromszorosa a közösségek által szokásos fogadott ünnepekének. Régente ezeken a napokon kora reggel mentek a misére. „Addig senki nem foghatta be az állatait. A mise és a körmenet után azonban mindenki ment a dolgára, nem volt munkaszüneti nap".

183 Most már - mintegy 20 évvel ezelőtt - áttették a községi miséket délutánra, mikor az emberek hazatérnek a munkából, mivel napjainkban sokan eljárnak más helységekbe dolgozni. Az év első községi miséje március 17-én, Szent Patrícius napján van. „Szent Patríciustól a lábasjószágok védelmét kérik ezen a napon. Szent Patríciust Stájerország egyes vidékein a jószágok patrónusaként tisztelik".

184 Némelyek szerint az 1800-as évek elején fogadták fel az alsóőriek ezt a napot, amikor a nagy marhavész volt. Ezen a napon a mise alatt magukban is imádkoztak az emberek állataikért. A céhmester perselyébe külön adományt is tettek - tesznek a bővebb áldásért. Akkor is Szent Patríciushoz imádkoztak, ha az állat megbetegedett. Május 3-án, a Szentkereszt feltalálása napján a pestisjárványtól való szabadulás emlékére tartottak községi misét. A több nemzedékkel előbb történt fogadalom eredetére csak töredékesen vannak adataink. Valaki úgy emlékszik, hogy „... a Bécsben látható nagy szobor, amelyet a pestistől való szabadulás emlékére emeltek eszébe juttatta, hogy öregapja szerint Alsóőrben a május 3-án megtartandó községi misét a pestistől való megmenekülés után fogadták, hálaadásból".

185 Bálint Sándor szavaival: „Az európai pestisjárványok ... és a török háborúk hatalmas megrázkódtatásai magyarázzák a keresztkultusz kivirágzását".

186 Május 4-én Szent Flórián tiszteletére fogadtak misét. Flórián a legenda szerint már gyermekkorában megmentett imádságával egy égő házat. ... Tisztelete Ausztrián kívül a Kárpát-medencében is megvan. Ezen a napon nem gyújtottak tüzet, míg a körmenetről haza nem értek. Alsóőrön ezen a napon körmenettel járul a falu népe a Flórián kápolnához 92