Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 21/1. (1992) (Szombathely, 1992)

Frau Pusztai Ilona Madar: Die religiösen und sittlichen Bräuche des Ungartums vom Burgenland

táltossága. Az ilyen gyermek sokat evett, főleg a tejet szerette. Ahol tejet nem kapott, vihart támasztott, villámlást, jégesőt. Gyermekkorában viaskodni vitték az öreg táltosok. Általában viharos időben, sárkány alakban, de legalább sárkány hátán folyt a viadal. A viharról és a jégesőről még ma is úgy tartják, hogy a táltos hozza, vagy a garabonciás. Alsóőrben fölhő vezetőnek, némelyek kengyelfutónak is nevezik a táltost. A villám okozta tüzet csak tejjel lehetett oltani, a víztől még jobban égett. Feltehető, hogy a táltos kiengesztelését szolgálta a tejjel való tűzoltás. Ezen kívül a földbeásott kincset is meglátja a táltos és „..ha szót fogadnak neki segít kiásni."

73 Tudnak olyan foggal született gyerekről, aki nem vált táltossá, de valamilyen módon mégis eltért a többi embertől. Alsóőrben tudnak olyan foggal születettről, aki ember korában pap lett. A középpulyai táltosról azt beszélték, hogy nemcsak a férfi, hanem a lova is táltos volt.

74 Emlegetik a táltoslovat, amely azonkívül, hogy gyorsabban ment, mint a többi ló, áll nélküli volt. „Kaptam volna a zabiája után, akkor láttam, hogy én Istenem, nincs álla".

75 Némelyek táltos névvel illetik a forgószelet, mások boszorkányszélnek mondják. Abban megegyeznek a vélekedések, hogy a forgószélnek különös ereje van. A táltosok, garabonciások halála naplementekor szokott bekövetkezni. „Belefogódzkodnak a föld szélébe úgy izélnek el" - úgy múlnak el. A boszorkányságot „...praktika könyvből tanulták."

76

, de Istent meg kellett tagadniuk. Eladták lelküket az ördögnek. A nyírfakeresztet leköpték, a Miatyánkot visszafelé mondták.

77 Az elkezdett praktikákat folytatni kellett, máskülönben ledobták az öreg boszorkányok a levegőből és keze-lába kitörött.

78 A boszorkányság művelőit jobbára foglalkozásuk alapján lehetett megkülönböztetni, amely cselekvésük körét lehetőségét és határát is megszabta. A bába alakjához az újszülött - és a gyermekágyas gondozása mellett azok rontása, gyógyítása is hozzá fűződött. Az ördöngös pásztor állatokat rontott és gyógyított. Tudományszerzése Luca napján történt a határbeli keresztutakon. „...Ott tüzes bikák jöttek tüzes szekerekkel, ... malomkövek jártak a fejük felett ... csak az ostorával meghúzott körből nem volt szabad kimozdulni. .. .osztán azután avval az ostorral mindent megcsinálhatott, amit akart".

79 Az ilyen boszorkányságot űzőknek „bent volt a testükben az ördögség. Az ördöngös kocsis próbatételének ideje, módja, eszköze hasonló az ördöngös pásztoréhoz". „Ha az utasra váró falusi kocsis mondja, hogy még az ördöggel is útra kelne, csak jönne valami utas. Az ördög meg is jelenik".

79/a A boszorkány halálának általános formája, hogy átváltozott alakban megverik, agyonütik. Hogyha öreg kort értek és ágyban várták a halált, előbb át kellett adniuk a tudományt, „avval el köllött számolni... az ilyen nehezen halt meg ... hacsak valaki kezet nem fogott velük. Az egyiket a halálos ágyán becsapták, kéz helyett a sodrófát nyújtották neki."

80 Alsóőrön úgy tudják, hogy „...itt valamikor léteztek boszorkányok, és a római pápa tűrte a boszorkányságot nálunk. ...Máma már ez ki van zárva. Máma már nincs hatalmuk. Mi az oka? Hát már a püspök evetté nekik az erejiket".

81 Az emberfeletti erejű személyek (táltosok, boszorkányok) tevékenységén túl voltak még olyan varázslások is térségünkben, amelyek szinte minden élethelyzetben működtek. Jóllehet soha nem beszéltek a mágiáról, de számontartották, „...a világot nemcsak személyes lények, hanem személytelen erők is irányítják, mintegy természeti törvényként. E törvényeknek megfelelően működik a mágia."

82 A hasonlóság elve sok mindenhez kapcsolható, az emberek, állatok, növények, tárgyak, fogalmak legjellemzőbb tulajdonságaiknál fogva nyernek alkalmazást, hogy hasonlót hozzanak létre, vagy mintegy azonos pólus ellentétes hatást fejtsenek ki érintésük, vagy a rájuk való gondolás által. E képzet 73