Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 21/1. (1992) (Szombathely, 1992)

Frau Pusztai Ilona Madar: Die religiösen und sittlichen Bräuche des Ungartums vom Burgenland

meglenni, hogy ne bántsák egymást. Vannak, akik bocsánatot kérnek, s az is megtörténik, hogy a megbántott fél megbocsát, de nem ez a jellemző, hanem a harag és a visszavágás várása, vagyis a bosszú. Megbocsátok, de nem felejtek, hallható minduntalan. „Még meg is imádkozom, hogy felejtsek, de azért bennem van, ami bennem van".

61 A titokban elkövetett, súlyos bűnök „...ott rágnak az ember lelke mélyén. ...és mikor eljön a halál órája megnyilatkozik a haldokló."

62 Ha valaki nem vallotta meg halála előtt a bűnét, akkor az utódai fognak szenvedni érte. Ha egy embert, vagy egy családot olyan súlyos csapások értek, amire a községbeliek szerint nem szolgált rá, akkor egyöntetű volt az a vélemény felőle, hogy elődei bűneiért kell szenvednie, szenvedniük. „Hát ez vajon kiért szenved? találgatták. Az Isten ellen való vétek - súlyos bűn - még akkor sem múlik el büntetlenül, ha tudnak róla. Alsóőrben történt az emlékezet szerint 200 évvel ezelőtt, hogy egy ember, aki egy kenyérért meg egy köcsög aludttejért elvett egy nagy telket egy szegénytől. Annak még a dédunokáin is megvan az Isten csapása. Jeztet - ezt - a ko romiak - a korombeliek mindig mondják. Van köztük süketnéma, nyomorék és más, de mind olyan, hogy valami hibája van."

63 Még egy fontos adalék a bűnbocsánattal kapcsolatban: Addig nem bocsáttatnak meg a vétkes bűnei, amíg a vétek kiengesztelése nem történt meg. Pl. amíg a lopó vissza nem adta a lopott tárgyat, amíg a rágalmazó elégtételt nem szolgáltatott a megrágalmazó ttnak. Szentek, szentelmények A transzcendens erőkbe vetett bizodalmon kívül a szentektől remélhető segítség is hozzájárult a burgenlandi magyar katolikusok lelki gondjainak egyensúlyban tartásához. Gondjukban, bajukban mindig ahhoz a szenthez könyörögtek, aki életében győzedelmeskedett a hasonló megpróbáltatáson. Szűz Máriát mendenféle bajban segítségül hívják, mivel ő anyaként annyi fájdalmat hordozott, mint senki más. „Mária mindenkin segít - mondják az alsóőri és a középpulyai katolikus asszonyok - én mindenben őt hívtam segítségül" .

64 A Máriák nevük szerint is fohászkodhattak Szűz Máriához. Ezenkívül is megnyilvánultak a Mária tisztelet jelei abban, hogy a búzaszemen és a jégeső szemén Mária képét látták. A búza hajtásán Mária testét látták kiábrázolódni. Szent Józseftől háromféle vonatkozásban remélhető segítség. Jézus nevelőapjaként és Szűz Mária gondviselője gyanánt a család védőszentje. Akinek baj van a családjában, Szent Józsefhez imádkozik. Vannak, akik a jó családi életet Szent Józsefnek köszönik meg, illetve neki is megköszönik. Szent József a szép halálért is meg tud segíteni bennünket. Szent József foglalkozása miatt az ácsok - tágabb értelemben a fával dolgozó mesterséget űzők - védőszentje. Némelyek szerint a munkásoké is. Neve után pedig a Józsefek patrónusa. Mikor nehéz sorsukban felsóhajtottak legtöbbször ezt mondták: „Jézus, Mária, Szent József." „Szent Anna a Jézuska nagymamája volt, ezért könyörgünk hozzá az unokáinkért".

65 A születendő gyermek nevének kiválasztásakor mindig az volt a legfontosabb szempont, hogy legyen védőszentje. „Akinek Erzsébet volt a neve, annak mindenhugyan - mindenképpen - Szent Erzsébet volt a védőszentje".

66 A szegények védőszentje Szent Teréz volt, hozzá folyamodtak akik nagy nyomorúságban éltek. Terézen kívül Szent Ferencet is a szegények ügyét óvó, szolgáló szentnek tartották. Voltak, akik szomorúságukban fordultak hozzá. „Én annyit szenvedtem azért, 71