Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 21/1. (1992) (Szombathely, 1992)
László Lukács: Faschingsvolkssitten in Alsóőr/Unterwart und Őrisziget/Siget in der Wart
lovásznak, két lánynak öltözött legény, és egy harmonikás Vasvörösvár (Rotenturm) felé. Első állomásukon a vörösvári Peitschinger-kocsmában megittak egy liter bort. Jobbágyiban (Jabing) a Szabó-kocsmában már muzsikáltak a húzómuzsikával, énekeltek is, majd Pós János „leadta a programot" és „szamlizott". A program leadása azt jelentette, hogy a megérkezésükre szép számmal összegyűlt jobbágyiakat meghívta az alsóőri fahúzásra. Közölte annak időpontját, helyét, valamint azt, hogy ételekről, italokról és zenéről a rendezőség gondoskodik. A „körbeszamlizás" vagy „leszedés" pedig kalappal való pénzgyűjtést jelent. Ugyanez megismétlődött a GansfuB-vendéglőben és Jobbágyi-Újfaluban (Rohrbach) a kocsmában is. Őridobra (Neuhaus) felé jöttek vissza, ahol lakodalom volt. A násznép autóval jött, az alsóőri kolduló legények lezárták az utat, az autók megálltak. A násznépnek is leadták a programot, majd szamliztak. A koldulást az alsóőri kocsmában fejezték be, ahol forraltbort ittak, és az összegyűlt pénzt átadták a fogadóknak. Egy másik napon autóval Nagyszentmihály (Großpetersdorf) felé mentek koldulni. Nagyszentmihályon a boltba mentek, itt csak egy pár főzőkanalat kaptak. Brandstetter disznóherélő, lóherélő csak 20 Schillinget adott, mondván, hogy Alsóőrben sok ember feketén herél. Landauerné kocsmájában ebédeltek, itt kaptak ajándékba palackozott bort (butellát) is. Végül a Friedrich-kocsmába mentek, ahol leadták a programot és szamliztak. Itt hat üveg bort kaptak. Az így összegyűlt pénzt és bort & fogadóknak adták. A pénz a fahúzás bevételét növelte, a palackozott bort pedig a fahúzást követő bálon árusított tombolajegyekre húzták ki vagy eladták. A kölcsöntőke befizetői is végül egy palack bor „kamattal" kapták vissza 50 Schillingjüket. Az erdővel rendelkező alsóőriektől a legények összesen 11 db fenyőfát kaptak a fahúzáshoz. A legnagyobb anyafát egy aggleány, Bognár Terus adta. Ezt a fát használták fel a fahúzáshoz. A Nadasd patakhoz mentek ki érte, kivágták és traktorral húzták be a törzsét a falu közepére, a Mária-képéhez. Farsanghétfő délutánján a fahúzásnál egy 40-45 év körüli agglegény játszotta a vőlegény szerepét, a menyasszony pedig a fa volt. A lányok és a legények kölcsönösen bepanaszolták egymást a házasságkötések elmaradásáért. A lányok panasza Gaál Károly 1964-es gyűjtéséből így hangzik: „A mi kis falunk szomorú, mert benne egyetlen eladó lány sem található. A vőlegény keservesen sír és menyasszonyt keres magának az erdőben. Egy néma fa megkönyörült a szegényen és hozzáment a szomorú legényhez. Nézzétek, ti szép alsóőri lányok, milyen nagy a szomorúság most a falunkban, hej legények, málészájú legények, fáj a szívetek a lányokért, nem találtok menyasszonyt, ti csak hitegetitek a lányokat". Az alsóőri lányok panasza saját gyűjtésemből: „Alsóőri legények, ti szégyelljetek magatokat. Nem voltatok képesek megházasodni. A vörösvári grófnak az ős rengetegéből hoztatok egy vén tuskós menyasszonyt. Legyetek boldogok vele. Ti vén kopaszok!" A násznagy összeadta a fatörzsön ülő vőlegényt a fával, majd elválasztotta őket, mire az a fáról leugrott egy lány ölébe. A fahúzás szereplői és résztvevői bementek a kocsmába és ittak egyet. A fahúzást követő bálra a helybeliektől és a szomszédos községekből érkezettektől is belépődíjat szedtek. Egy hét múlva a tizenegy fatörzset elárverezték. Az alsóőri fakereskedő, Farkas Ferdinánd vette meg, megmetszette és eladta őket. Az 1964-es alsóőri fahúzáson sokkal több maszkos alakoskodó vonult, mint 1924-ben. Pós János cigánynak öltözött, piros mantliban a kocsmában „tisztította" a vendégek cipőjét. Az elején a vendégektől 10-20 Schillinget, a végén már csak 1 Schillinget kapott. Kelemen Józsefné cigányasszonynak öltözött. Az 1964-es alsóőri fahúzás, az azt követő mulatság jövedelméből és az elárverezett 11 db fatörzs árából a legények a temetőbe három beton víztartályt építtettek, hogy a sírokat 57
