Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 21/1. (1992) (Szombathely, 1992)

Zoltán Fejős: Auswanderer aus dem Burgenland

SAVARIA 1992 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 21/1 FEJŐS ZOLTÁN BURGENLANDI KIVÁNDORLÓK Az őrvidéki, burgenlandi magyarság történetében nem elhanyagolható szerepet játszott a kivándorlás. Ismert az a mondás, hogy Észak-Amerikában több burgenlandi születésű, illetve származású él, mint amennyi az egész mai tartomány összlakossága.

1 A vidékről természetesen nemcsak magyarok vándoroltak el, hiszen mind az itt lakó németek, mind a horvátok egyaránt részt vettek a népességvándorlásban. Viszont tény, hogy a magyar nyelvterület legnyugatibb szegélyén a magyarság számának 20. századi fogyása, a népességszám erőteljes csökkenése az Amerikába való vándorlással is összefügg. E területről a kivándorlás két korszakban volt számottevő: egyrészt a nagy európai gazdasági indítékú kivándorlás részeként az első világháborút megelőzően, másrészt a trianoni békét követő években. A burgenlandi terület magyar kivándorlása azonban meglehetősen ismeretlen, annak ellenére, hogy az elmúlt években a burgenlandi kivándorlás többek - de elsősorban Walter Dujmovits - jóvoltából átfogó feldolgozást nyert.

2 A történeti vizsgálatok eredményeit hasznosítva néprajzkutatók is foglalkoztak már a kérdéssel, aminek eredményeként „Alte und neue Heimat. Die auswanderung Der burgenlander nach Amerika" címmel az Osztrák Néprajzi Múzeum 1981-ben Mattersburgban kiállítást rendezett. 1992-ben egy újabb kiállítás, a güssingi vár (Németújvár) „.. .nach Amerika" című bemutatójára került sor, s tartalmas kiállítási katalógus adott képet a burgenlandiak kivándorlásáról.

3 Mindezek ellenére a burgenlandi magyarok kivándorlásáról eddig nem készült érdemi vizsgálat. A legfőbb probléma az, hogy a burgenlandi kivándorlás demográfiai adatai nincsenek nemzetiségekre lebontva. Másrészt, a magyar kivándorláson belül az egész dunántúli kivándorlás nem volt annyira számottevő, mint az észak-keleti országrész népmozgalma, ezért a magyarországi kutatók figyelmét sem keltette föl a burgenlandi magyarság Amerikába vándorlása. Szórványos adatok között tapogatózva bizonyos mértékig körülhatárolható a mai Burgenland területére vonatkozó magyar kivándorlás mértéke és jellege. Thirring Gusztáv nem hivatalos statisztikai adatokra, hanem „magánértesülésekre" hivatkozva azt írja, hogy 1901 második felében Vas megyéből 497 fő ment Amerikába. Ebből 24-en származtak a felsőőri járásból. Megjegyzi azonban, hogy „azóta - könyve 1904-ben jelent meg - Felső-Eőr vidékén is nagy mértékben harapódzott el a baj. A nép leginkább az Egyesült Államokba, de Brazíliába is megy." A kivándorlás térhódítását jelzi, hogy egy vármegyei leírás szerint a felsőőri járásból 1903-ban 193-an, 1904-ben pedig 220-an keltek útra Amerikába. Mint más kivándorlási gócpontokban, itt is szerepük volt az illegálisan tevékenykedő ügynököknek. 1903-ban két felsőőrit vettek őrizetbe, akik „egy brémai hajóstársaság szolgálatában álltak." Mindkettőjüket 2-2 hónapra elzárták, s megbírságol21