Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 21/1. (1992) (Szombathely, 1992)

István Szilágyi: Kalvarien in dem pannonischen Raum

INCÉD (Dürnbach im Burgenland) Vas m., Szombathelyi em. Helye: A falu északi szélén, a plébánia- és búcsújáró templom körüli temetőben. Története: A falu a XVIII-XIX. században a Batthyány család rohonci uradalmához tartozott. Szily János püspök vizitációja szerint 1776-ban létesített temetője a jelenlegivel lehet azonos, aminek szélére a régi helyén 1781-ben kezdik építeni a mai templomot. A temető kerítésébe foglalt stációk így 1780 körül készülhettek. Leírása: A közel szabályos téglalap alaprajzú hodászi kőből készült kerítésben azonos falazatú 5 + 4 + 5 stcáió áll. A kerítés kb. 1,5, a stációk párkánya kb. 3 m, így magasságukkal és tömegükkel is jelentősen kiemelkednek. A stációk cserép nyeregtetővel, egyszerű párkánnyal, elől félkörrel záródó fülkével, vakoltán és meszelve készültek, az oromzatban vakolt kereszttel, a fülkében fémlemezre festett képpel, felette a szám külön kis táblán. A képek a szabályos ikonográfiái rendet követik, rossz állapotúak, bár újabbak. Helyszínelés: 1988. jún. IRODALOM Ost. Kunsttop Bd. XL. 1974. 438., 444. p. DehioBgld,1976. 62. p. Lajta, 1983. 248. p. NÉMETÚJVÁR-TOBAJ (Güssing-Tobaj) Vas т., Szombathely em. Helye: Németújvártól egy óra járásnyira Nyúlfalu területén, a tobaji dombon. Története: Németújvár és a hozzá kapcsolódó falvak a Batthyányok régi birtokai. A kálváriát az 1757. évi kánoni vizitáció szerint Batthyány Zsigmond (+ 1726) alapította. Felesége, Isabella von Gallenberg (+ 1731) súlyos betegségében felkereste a hegyben fakadó forrást, aminek vizétől meggyógyult. Hálából ő, illetve férje e helyen kőből kápolnát emelt a Hétfájdalmú Szűz tiszteletére. A gróf keresztúti kápolnákat is emeltetett, s így a hely kálvária lett. Gondozására remetéket telepített le. Az első név szerint ismert remetéről 1732-ből tudunk. A remeték a ferences harmadrendhez tartoztak. Batthyány Zsigmond a remetékről és a kápolnáról bőkezűen gondoskodott. A felszerelés a misézést is lehetővé tette, a németújvári ferenceseknek egy külön alapítványból eredően a kápolnában péntekenként misézniük kellett. Zsigmond gróf halálát követően az örökösök keveset törődtek a kálváriával. A remeteséget II. József feloszlatta, s az utolsó remete is hamarosan meghalt. Az 1812 és a 201