Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 21/1. (1992) (Szombathely, 1992)

István Szilágyi: Kalvarien in dem pannonischen Raum

FELSŐKISMARTONHEGY (Eisenstadt Oberberg, 1939 óta Eisenstadt) Sopron т., Győri em. Helye: A város keleti részén, a Wienerstrasse (korábban Szárazvám u.), Kirchengasse és a Kalvarienbergplatz által közrefogott területen, amit hátulról, a Hegyi-templom felől keskeny utca határol. Története: Az ausztriai fennhatóság alatt állt kismartoni uradalmat II. Ferdinánd 1622-ben zálogosította el Esterházy Miklósnak. A várat Esterházy László kapta meg 1648-ban, a tőle független város 1648. október 28-án lett szabad királyi várossá. A vár köré a Váralja (Schlossgrund) keletkezett, mellette Alsókismartonhegy 1671-ben alapított zsidó település. A távolabbi helyet 1672-ben „Am Bergruck"-nak, majd „Am Berg"-nek hívják. 1707 óta „Schlossgrund und Calvarienberg" neve. 1924-ben a Schlossgrund, 1938. aug. 11-én az Unterberg és Oberberg is egyesült Kismarton várossal. A későbbi Felsőkismartonhegy dombján Esterházy Pál 1674-ben kápolnát létesített Szt. Apollónia és Wilgefortis tiszteletére. Ez a kápolna a mai kálváriától jobbra állt és feltehetően átalakítva azonos volt a későbbi Szentsír-kápolnával. Közelében egy szegényház is készült. Esterházy Pál az alsó-ausztriai Lanzendorfba zarándokolva ismerkedett meg az ottani kálváriával és nyilván a tőle jobbra, annak előterében álló Szentsír-kápolnával. Elhatározta, hogy a Kismarton közelében lévő, a kőbánya törmelékéből keletkezett dombon, az Apollónia-kápolna mellett ő is hasonlót emeltet. A ferences rendtartomány főnökétől engedélyt nyert ahhoz, hogy a lanzendorfi kálvária alkotója, Niering Felix laikus testvér építse fel a kismartonit is! Az alapkövet 1701. szeptember 23-án (22-én?) tették le. Az építést a kuruc háborúk miatt többször abba kellett hagyni, sőt átmenetileg Niering is visszament Lanzendorfba, de a nehézségek elmúltával 1705-ben végül is elkészült a nagy mű. Felszentelése 1707 májusában hat napig tartó ünnepségsorozattal történt. 3. Kismarton, Ecce homo jelenet a kálvária-építményben 3. Eisenstadt, Ecce homo Szene im Gebäude des Kalvarienbergs 185