Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 21/1. (1992) (Szombathely, 1992)

István Szilágyi: Kalvarien in dem pannonischen Raum

menet útvonala alkalmilag nyert szent jelentést, ahogy azt a Jozafát-völgye helynév bizonyítja.

7 De elgondolkodtató a lorettói határ hét szent lépcsője és hét hidacskája is, ami természetesen a búcsújárással és más alkalmakkor rendezett körmenetekkel is összefügghet.

8 A búcsújárásnak egyébként e területen, elsősorban az Esterházy-birtokokon, rendkívüli szerepe van. Minden kálvária a kor szellemének megfelelően Mária-kegyhelyen épült, vagy mint Kismartonnál, tudatosan, utóbb lett azzá. Propagandisztikus funkciójára a kutatás már felfigyelt.

9 A búcsúsok, vagy a vallási társulatok tagjai messze földre elvihettek az építmények, s a hozzájuk kötődő ájtatosságok hírét.

10 Ahol ez a kötődés nem jött létre, elsősorban a mai Dél-Burgenlandban, ott a kálváriák sem váltak híressé, egyeseknek még az emléke is alig maradt fenn. A vallási tartalom sokféleségével, összetettségével a kálváriák építészeti megoldásának változatossága is rokon. Különlegességével elsősorban a kismartoni kálvária emelkedik ki, de ez alapjában véve egy víziók rendszertelen sorozatának helyet adó zavaros építmény. Hasonlóan különleges a boldogasszonyi kálvária is. Komponálása mégis tudatos s felismert eszmei alapja az építészeti szemiotika egyik meglepő példája. Ezzel tágabb összefüggésben önálló dolgozatban foglalkkozunk.

11 A térség többi kálváriája a stációs típus különféle megoldásaihoz sorolható. A stációk között posztamensen álló kerekszobros, fülkébe helyezett kerekszobros, domborműves, képpel ellátott egyaránt megtalálható. Ezeket és a kapcsolódó épületeket stb. a leírások ismertetik. A burgenlandi kálváriák létrejötte és kialakítása egy közép-európai folyamat része. Hatásuk, példaadó szerepük inkább korai voltuk tényében, általánosabb értelemben lehetett. Konkrét utánzásról, előképként történő felhasználásáról máig nincs tudomásunk. A kismartoni topográfia kötet szerzői tévesen állapítják meg, hogy az ottani kálvária egyszerűsített kivitelű változata a boldogasszonyi, s hogy a mesterséges hegy példáját számos magyar kálvária, így a híres budapesti józsefvárosi (epreskerti) kálvária is követi.

12 Az azonos típusba sorolás csak egy szélesebb körű áttekintés és részletezőbb elemzés alapján lesz lehetséges, de azt már most is tudjuk, hogy a kálváriák tartalomban és formákban gazdag világa árnyaltabb megközelítést igényel. Az alábbiakban az egyes kálváriák adatait foglaljuk össze.

13 Ebben elsősorban a megjelent publikációkra és helyszíni vizsgálatokra támaszkodunk. Minden elérhető közlést figyelembe vettünk, de a nem ellenőrizhető, vagy egymásnak ellentmondó adatokat a fogalmazásnál is igyekeztünk érzékeltetni. Forrásokat csak ritkán vehettünk igénybe; közvetlen ilyen célú nagyobb kutatásra nem nyílt mód. Az ismertetések elején a magyar történeti nevet (esetleg változatokkal) tüntettük fel, majd az osztrák nevet (ha volt, annak megváltozását is). A neveknél (és a korábbi megye beosztásoknál) Kari Semmelweis dolgozatát vettük irányadónak.

14 Feltüntettük az egykori megyékhez és az 1777-1920 közötti állapotnak megfelelően az egyházmegyékhez való tartozást is. Számos bizonytalanság miatt az emlékeket nem időrendben, hanem északról dél felé haladva földrajzi helyzetüknek megfelelő sorrendben ismertetjük. Ez a mellékelt térképen való visszakeresést is megkönnyíti. A közelebbi helymeghatározás után a történeti adatokat foglaltuk össze. A dolog természeténél fogva röviden be kellett mutatni a birtoklási viszonyokat és - elsősorban a szerzetesrendeknél - a helyi egyháztörténet jelentősebb állomásait is. Ezt követik a kálváriára vonatkozó ismert adatok, majd az emlék leírása. Dolgoza179