Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 20/2. (1990) (Szombathely, 1991)

Fazekas Imre. A Thyris fenestrella SC. valamint közelrokon Cochylini és Crambinae taxonok elemzése az Alpokalján (Lepidoptera: Thyrididae, Tortricidae, Crambidae)

A hím cnicana és rubigana példányok egzakt módon alig, inkább genitáliatípusokra különíthetők el. Nehezíti az identifikációt a genitáliákban alig felismerhető csekély divergencia is, amely sokszor a preparátumkészítés „sikerén" múlik. A leglényegesebb különbség az, hogy a cnicana-nál a socii keskenyebb, nyújtottabb mint a rubigana-é. Ugyanez figyelhető meg a valváknál is. Több szerző biztos faj bélyegnek tekinti a cnicana aedoeagusának vesicájában lévő kis cornutust. Ugyanakkor meglepő, hogy ezt a cornutust HANNEMANN (1964) a rubigana-nál is ábrázolja (v. ö. HANNEMANN, 1964. p. 49. Abb. 36. a.), míg RAZOWSKI (1970) palearktikus művében erről említést sem tesz. A nőstények genitalia variabilitása szintén a taxonómiai problémákat erősítik meg. Fenológia: A faj pár imágói májustól augusztusig két nemzedékben repülnek. Ezt a megállapítást azonban szerzőnként igen eltérő megvilágításban látjuk. RAZOWSKI (1970) a cnicana repülését a MP-ben V-VI. hónapra teszi, de megjegyzi hogy vannak augusztusi példányok is (!), ugyanakkor a rubigana-t V-VI. ill. VII-VIII. hónapokból jelzi. Igen figyelemre méltóak a belorussziai adatok (MERZHEYEVSKAYA, LITVINOVA, MOLCHANOVA, 1976); itt a cnicana és rubigana egy nemzedékes, s a cnicana csak július-augusztusban míg a rubigana június-júliusban repül. Cnicana fenotípusú példányok az Alpokalján eddig csak májusból ismeretesek. Habitat: Az alpokalji, mecseki habitatokban - ahol a két „faj" szimpatrikus felvetődik a niche-szegregáció kérdése is. A nagyfokú morfológiai, genitalis, fenológiai és habitatbeli egybeesések mellett szinte teljesen azonos tápnövénykörről is beszélhetünk. Mindkét taxon hernyói Cirsium fajokon is élnek, azonban Carduus-f éleken eddig csak cnicana, Arctium lappa-n pedig csak rubigana „típusú" hernyókat találtak. A niche-szegregació egyik közvetlen hazai bizonyítéka, hogy az általam Arctium lappa virágából kinevelt hernyók imágói mind a rubigana fenotípusát viselték, ugyanazon lelőhelyről (Mecsek, Kárász) azonban cnicana típusú imágókat is gyűjtöttem. Nem kizárt, hogy az utóbbiak a termőhelyen bőven termő Carduus-f éleken élnek. Összefoglalásként a következők állapíthatók meg: 1. A magyarországi cnicana-rubigana faj pár részletes elterjedése nem ismert, s ez főleg identifikációs gondokra vezethető vissza. 2. Az Alpokalján és a Mecsekben szimpatrikus „populációk" találhatók, vagy talán ugyanazon faj változatai(?). 3. A faji státusz és a nich-szegregáció további vizsgálatokat igényel. Agriphila geniculea HAWORTH, 1811 - A. tolli BLESZYNSKI, 1952 (Crambidae) Az a korábbi nézet (GOZMÁNY, 1963) miszerint a geniculea „hazánkban mindenütt közönséges" teljesen megalapozatlan és téves. Mint arra már több munkámban is rámutattam (FAZEKAS, 1985,1986,1987) a geniculea név alatt a hazai gyűjteményekben szinte mindig Agriphila tolli BL. találtam, sőt még a bécsi Nat. Hist. Museumban BLESZYNSKI által revideált anyagban is. A geniculea-re vonatkozó összefoglaló Kárpát-medencei faunisztikai adatokat (SZENT-IVÁNY, UHRIK-MÉSZÁROS, 1942) azért szabad csak kritikával átvennünk, mivel akkor még a tolli leírása nem volt ismert. Az Alpokaljáról Sopronból és Kőszegről vannak irodalmi adatok (SZENT-IVÁNY, UHRIK-MÉSZÁROS, 1942); a bizonyító példányokat nem láttam. Az Alpokalján eddig csupán Szentpéterföldéről (3cf) vannak 60