Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 20/2. (1990) (Szombathely, 1991)

Vöröss László Zsigmond: Piers Vilmos és herbáriuma. 150 éve született Piers Vilmos

Az Angiospermatophyta 10 057 lapból, 1221 nemzetségből, 4693 fajból, 620 változatból, 76 formából áll. A részletes értékelés nem terjedhet ki minden családra, csupán a jellemzőkre szorítkozik, amelyekről valami jellegzetest lehet mondani. A Rosaceae egyes nemzetségeinél igen nagy a fajszám. így a Potentilla 149, a Rubus 114, a Rosa 224 taxonnal képviselt itt. Ezek mindegyikében igen jelentős Borbás segítsége. Például a Rosa esetében 67-szer szerepel mint gyűjtő, vagy meghatározó, 28-szor autor és 20-szor mindkét helyen! A Rubus-nál 54 növénynél találjuk nevét, 24 esetben kétszer is. Ugyanakkor a Mespilus, Pyrus, Prunus nemzetségek nemcsak a sorozatos nomenklatúraváltozások miatt használhatók nehezen, hanem téves meghatározások miatt is. Ezek helyesbítése nem tartozott a jelenlegi munka körébe. Furcsa és nehezen magyarázható, hogy a fásszárú növények általában gyöngén szerepelnek, kis fajszámmal, és téves meghatározásokkal. Furcsa azért, mert Piers éppen az intézet parkjának volt igen jelentős, sőt meghatározó fejlesztője! - Megemlíthető, mint általános észrevétel, hogy Piers több helyen használ magyar elnevezéseket is, bár azok egy része németből fordított név. Gazdag az Euphorbia nemzetség is. Ilyen a Thymus is, ahol a 67 taxonnal 60-szor olvasható Borbás neve! - Feltűnő, a Solanaceae család szegénysége, ellenben a Scrophulariaceae gazdag taxonokban. - A Cruciferae faj száma 200 fölött van! Itt sok növény rongálódott meg, törött, porlik, régi rovarrágások nyoma látható. Bizonyára az illóolajok vonzották ide a múzeumbogarakat. A Tilia, Aesculus nemzetségeknél újra feltűnő a fásszárú növények fajokban szegénysége. A gondosság hiánya látszik kikészítésükön és itt viszonylag sok a téves határozás. Talán annak a kornak hatása ez, amikor lényegében a „herbákat", lágyszárúakat tartották méltónak a herbáriumba helyezésre. Ennek meglett a következménye, ezek a kevéssé kutatott taxonok szolgáltak meglepetéssel csak a legutóbbi évtizedekben, számos új faj fölfedezésével. (Pénzes A., Kárpáti Z., Papp J., Mátyás V., Wagner J., Terpó A., Simon T. felfedezéseire gondolva.) A Monocotyledonopsida a korábbi rendezésekből kimaradt. Míg a rendszerben előbbi részekben mindig lehetett találni több-kevesebb akár csomagolópapírra, akár cell-kartonra ragasztott növényeket, itt ez hiányzik. A cell-kartonos növények nyilván demonstrálási szándékkal kerültek rögzítésre. A Gramineae-ben egyes nemzetségek kitűnnek fajgazdagságukkal. A Festuca lapjain több helyen megvannak a pontos meghatározáshoz szükséges levélmetszetek, illetve az ezek elkészítéséhez nélkülözhetetlen bodzabélbe szorított levéldarabkák. A piersi műhelymunka szép bizonyításaként. Igényes munkára mutat! E családban vannak ugyancsak fajban gazdag nemzetségek. Mivel ezek között a mi flóratartományunkon kívüli fajok is megtalálhatók szép számmal, így összehasonlítás céljából igen használhatók. A gyűjtő kapcsolatairól Egy jobban teljességre törekvő gyűjtő nem szorítkozhatik a saját munkájára, feltétlenül szüksége van specialistákra, más vidékek növényeire. Bizonyára a legszorosabb kapcsolata volt dr. Borbás Vincével, akinek a növénycsaládok többségében meg lehet találni lapjait, sokszor a saját herbáriumából, de megtaláljuk nevét leíróként, gyűjtőként, meghatározóként, revideálóként, esetleg mind a két helyen róla több helyen esett szó. 313