Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 20/2. (1990) (Szombathely, 1991)
Víg Károly: Gyakoribb Phyllotreta-fajok kapcsolata a tápnövényekhez (Coleoptera, Chrysomelidae, alticinae)
kozidok között az eltérő cukorkomponens alapján. (Számos adat ismert, hogy a flavonolglükozidok táplálkozás stimuláló hatását a cukor rész határozza meg. Részletesen lásd NIELSEN et al., 1979 b.) Összegezve megállapítható, hogy a tormabolha a tormát glükozinolát tartalma, az abból felszabaduló hidrolízis termékek és a cukor rész alapján felismert flavonoi-glükozid vegyületek megléte alapján különíti el más keresztesvirágú növénytől és ezen másodlagos kémiai anyagok stimuláló hatása váltja ki a táplálkozást (és a peterakást) a tormán. A Phyllotreta nemorum L. oligofág, természetes körülmények között a keresztesvirágú növények családjába tartozó számos növényen táplálkozik (BUHR, 1954; DOBSON, 1956; HERING, 1957, 1967; MOHR, 1960, 1966). LEVTEV (1912) a következő növényeket közli, mint tápnövényt: Thlaspi arvensis Bunias orientális Raphanus sativus Lepidium sativum Erysimum charanthoides Brassica olifera Brassica oleraceaf. oleifera Capsella bursa-pastoris Draba verna Raphanus silvestris Camelina dentata Barbarea vulgaris Brassica campestris HEIKERTINGER (1925) 24 keresztesvirágú növényt sorol fel: Lepidium draba Sisymbrium sophia Sisymbrium orientale Sinapis arvensis Brassica nigra Brassica râpa Raphanus sativus Rapistrum perenne Rorippa amphibia Cardamine matthioli Arabis turrita Matthiola spp. Iberisspp. cuit. Sisymbrium officinale Sinapis alba Hirschfeldia polichii Brassica oleracea Brassica napus Raphanus raphanistrum Rorippa austriaca Dentaria eneaphyllos Camelina sauva Arabis hirsuta Alyssum montanum Izrael területéről FÜRTH (1979) Lepidium spp. fajokat és az Erucaria boveana fajt említi, mint tápnövényt. Az előbbi felsorolások faunisztikai gyűjtések eredményeinek, megfigyeléseknek az összegzései. NIELSEN és munkatársai (NIELSEN, 1977,1978 a, 1978 b, 1989; NIELSEN et al., 1977) végeztek vizsgálatokat a tápnövények közötti preferencia sorrend megállapítására. Eredményeik az alábbiakban összegezhetők. Természetes körülmények között a Raphanus sativus és változatai és a Brassica campestris egyes változatai a legpreferáltabbak; ezekben fordult elő a legtöbb Phyllotreta nemorum L. lárva. Egy másik kísérletsorozatban mesterségesen fertőztek különböző keresztesvirágú növényeket L r es lárvákkpl és 284
