Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 20/2. (1990) (Szombathely, 1991)

Pauer István: Őszsiráf lelet Szombathelyen

fokozatos romlására, lassú lehűlésre következtethetünk. Nem lehetetlen, hogy a kréta végi nagy kipusztulásnak, (Dionasaurusok, Ammoniteszek kipusztulása) egyik oka ebben a hőmérsékletcsökkenésben kereshető. (Brontosaurus, Tyranosaurus, Struthyomimus, Stegosaurus, Ankylosaurus, Corythosaurus, Triceratops) A krétában kimutatható hőmérsékletcsökkenés a paleocénben érte el a maximumát. Gleccsernyomokat É-Amerikából és Ausztráliából mutattak ki, ugyanekkor Grönlandon és Alaszkában fügefa, kenyérfa, fahéj fa, babérfafélék, Cycasok és pálmák maradványait. É-Amerikában, Mongóliában és Erdélyben nagytestű hüllők kövületeit találták a felső-kréta üledékekben, ami tanúsítja, hogy a lehűlés nem volt általános. Oxigén-izotópos vizsgálatok mutatják, hogy az eocén elejétől kb. a harmadidőszak közepéig felmelegedés történt, ismét nagy területen volt trópusi, szubtrópusi hőmérséklet. Magyarországon nedves, meleg klímaviszonyokat jeleznek. (Dr. Báldi Tamás, Bevezetés a földtanba, Bp. T. K. 1947.) Újabb lehűlés a miocénban kezdődött. A Paleomágneses adatok szerint ekkor kerültek jelenlegi helyükre a pólusok. Adataink vannak arra, hogy az Antarktisz a harmadidőszak jó részén már el volt jegesedve. (Telegdi-Róth K. Ősállattan Bp. 1982.) A pliocénben eljegesedési folyamatokat mutattak ki Izlandról. Hazánkban az interglaciális korszakban szubtrópusi, a mainál kissé melegebb klíma uralkodott a Dunántúlon, a Baltavári ásatások tanúsága szerint is. Az itt talált ősmaradvány-összleletben Hiéna eximia, Mastodon Pentelici, Rhinocerus pachignatus, Hipparion gracile, Hipparion microdon, Hipparion mediterraneum, Sus erymanthius, Capreolus Lóczyi, Helladotherium Duvarnoyi és Equs caballus fossilis (diluv) található. (Ifj. Benda László: A Baltavári őslénytani ásatások 70 éves története. 1927. Szombathely-Dunántúli Nyomdavállalat Rt.) A lelőhely adatai A Homokúti homokbánya, melyet veszélyessége miatt megszüntettek, meredek, majdnem függőleges falait lejtőssé tették, befüvesítették és helyén szabadidő-központot létesítettek. A bánya a mellékelt fénykép szerint 8-13 m magas, függőleges falban végződött, melyen jól látható a keresztrétegzett fluviatilis jellegű homok. A lelet 1978. tavaszán került elő. 1. kép A Homokúti homokbánya fényképe, 1978. Geológiai rétegsorok Mivel fúróberendezés, kutatóárok ásásához szükséges pénz nem állt rendelkezésemre, azért csak a közelben létesített mélyfúrás adataira és a Magyarországi mélyfúrás alapadatai С 1975. (Központi Földtani Hivatal mb. kiadja a Magyar Áll. Földtani Intézet, 1977.) tudtam támaszkodni. (I. térkép). 160