Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 20/2. (1990) (Szombathely, 1991)

Hegyessy Gábor: Az Alpokalja cincérei I.

- Nemesmedves, 1979. VI. 04. Rozner - Nemesnép, 1979. VI. 04. Podlussány - Kőszegi-hg., 1936. V. 19-23. leg.: Exe. Inst. Zool. syst. Univ. Budapest - Kőszeg, körte, 1938. V. 02. Visnya A. - Őriszentpéter, Bárkás-tó, 1984. VI. 09. Rozner - Szalafő, 1983. V. 21-28. Podlussány - Szalafő, Dombok, 1985. VI. 13. Szalóki - Szalafő, Szala-rét, 1983. V. 25. Rozner Egyetlen faj van, melyet külön is szeretnék megemlíteni. A Macrotoma scutellaris Germar említett példányát eddig nem sikerült megtalálnom egyik gyűjteményben sem. Kaszab Zoltán is csak 1937-ben említi, 1971-ben már nem veszi bele az egykori Magyar Birodalom határainak megfelelő „faunaterület" fajainak listájába. Ennek a polifág fajnak kőszegi előfordulása erősen kétséges. A Kőszegi-hegység területéről eddig 134 cincérfajt sikerült kimutatni az irodalmi adatokkal együtt. A Vasi-hegyhát - őrség területről 72 faj került elő, ez mind az Alpokalja-kutatás eredménye. Van néhány Sopron és Sárvár környéki állat is a gyűjteményben, de ezek száma csekély. Az elterjedési jellegek alapján összehasonlítva a Kőszegi-hegység és a Vasi-hegyhát cincérfaunáját, a következők állapíthatók meg: 1. A terület földrajzi helyzetének megfelelően legtöbb az igen nagy elterjedésű, így szinte egész Kelet-Közép-Európában megtalálható faj. (Kőszegi-hegység: 80 faj; Vasihegyhát: 54 faj) Ide csoportosítottam a PAL., NY-PAL., HOL., KÖZ-EU., EU-SZIB. és EU. elterjedésű fajokat. 2. Déli elemekben a Kőszegi-hg. sokkal gazdagabbnak tűnik északabbi fekvése ellenére, mint a Vasi-hegyhát. (Kőszegi-hg.: 43 faj; Vasi-hegyhát: 16 faj) Ezt részben a hegységi domborzat erőteljesebb formáival, azoknak jelentősebb mikro- és mezoklíma változtató hatásával magyarázhatjuk. Másrészt annak is eredménye az eltérés, hogy ezek a ritkább fajok, melyek a Kőszegi-hg-ben is csak kis egyedszámban kerültek elő, a Vasi-hegyhát rövidebb idejű kutatása során még nem kerültek a gyűjtők kezébe. A déli elemek közé sorolom a DNY-PAL., D-PAL., PMED., KÖZ-DK-EU., KÖZ-D-EU., DK-EU., D-EU., D-EU-holomediterrán elterjedésű cincéreket. 3. Az északi elemek közül itt olyanok fordulnak elő, amelyek a tőlünk északabbra lévő területek klímájának megfelelőjét a magasabb hegyek hűvösebb, csapadékosabb részein megtalálják. Ezen fajoknak az országos átlaghoz viszonyított magasabb száma itt az Alpok közelségére utal. (Kőszegi-hg.: 11 faj; Vasi-hegyhát: 2 faj) Ide sorolom az olyan cincéreket, melyek EU-SZIB-montán-szubalpin, EU-SZIB-boreomontán, EU-montánszubalpin, EU-boreomontán, EU-montán eltérj edésűek. Az 1991-es év tavaszán és nyarán igyekeztem több korábbi adatnak utánajárni, újabb információkat szerezni. Elsősorban a Kőszegi-hg-ben kutattam, több régi, pontatlan adatot sikerült jobban behatárolni, és a területre nézve új fajokat is találtam. Ezenkívül több gyűjteményben is utánanéztem Vas-megyei példányoknak, azonban ennek a munkának még nem értem a végére, így azokat majd a következő részben teszem közzé. 119