Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 20/1. (1990) (Szombathely, 1991)

Buócz Terézia: A Járdányi Paulovics István Romkert helyreállítási és feltárási munkái (I–III. sz.)

SAVARIA 1991 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 20/1 -* BUÓCZ TERÉZIA A JÁRDÁNYI PAULOVICS ISTVÁN ROMKERT HELYREÁLLÍTÁSI ÉS FELTÁRÁSI MUNKÁI (I-III. sz.) Szombathely belvárosában lépten-nyomon találkozunk Savaria római kori emlékeivel. Már a XV-XVIII. századi utazók, akik Dunántúl római emlékeit leírták, valamenynyien megemlítették Szombathely római maradványait.

1 A savariai romok rendszeres, tudományos értékű feltárása 1938-ban a püspökkertben indult el Járdányi Paulovics István régész szakvezetésével. A munkák elindítása dr. Géfin Gyulának köszönhető, aki az akkori papi szeminárium aligazgatója volt. Az ásatások során a munkákat közvetlenül ő irányította. Ennek az ásatásnak az eredményeként kezdte meg a MOB (Műemlékek Országos Bizottsága) a műemléki helyreállítást és adták át a romkertet a közönségnek 1943-ban.

2 Az 1960-ban megalakult Vas megyei Idegenforgalmi Hivatal támogatásával indult el újból az ásatás a Járdányi Paulovics Romkertben.

3 Az ezt követő években folyamatosan tártuk fel a romkertet Vas megye Tanácsa pénzügyi támogatásával. A műemléki helyreállítás tervezését és a kivitelezését az OMF (Országos Műemléki Felügyelőség) látta el. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy Szombathely belvárosában, ezen a mindig kertnek használt területen sohasem telepedett le a ma embere. így a múlt maradványait csupán az idő és az anyagi lehetőségek függvényében hozzuk felszínre. Az eltelt majd harminc év ásatási munkáinak eredménye, hogy sokkal többet tudunk Savaria történetéről mint annak előtte, de elmondhatjuk azt is, hogy még nem tudunk mindent és még sok adatra és kutatásra lesz szükségünk, hogy végleges képet alkothassunk erről a felső pannóniai településről. A Savaria Múzeum kőtárában hosszú ideje áll egy votiv márványtábla, melyen Savaria neve még csak magában szerepel. A városi rang, a colonia nincs még rajta feltüntetve.

4 Valószínű, hogy a magukat aemonaiaknak valló állítók kereskedők voltak, akik egy vallási collegium tagjaiként Savaria határában teljesítették fogadalmukat Aecorna Augustanak. Itt a Járdányi Paulovics István Romkertben sikerült a colonia Claudia Savaria alapítását megelőző időszak nyomára bukkanni. A város előzményeként, a Dunántúlt megszálló, hódító, római csapatok Emona (Ljubljana) és Carnuntum (Deutsch-Altenburg) között a borostyánúton menettábort építettek a hadtáp és az utánpótlás számára. Az első tábor fagerendáit szinte vágták a hamarosan újraépített és kissé hátrább húzott tábor palánkjai. Ennek a későbbi tábornak tártuk fel az É-D-i irányú kettős vizesárkát. Égett réteg zárta le benne a Claudiustól Vespasianusig terjedő időben 13