Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 20/1. (1990) (Szombathely, 1991)

Bevezető

Az emlékülés résztvevői nemzetközi kitekintést kaphattak a külföldi kutatók előadásaiból. Dr. К. F. Gollmann (Carnuntum): Archäologie und Architektur in Carnuntum; dr. Iva Curk-Mira Strmcnik-Gulic (Ljubljana-Maribor): Römische Denkmäler Sloveniens in Parkanlagen; dr. G. Weber (Kempten): APC. - der Archäologische Park Cambodunum címen tartottak beszámolókat. Dr. Erich Hudeczek (Graz) az előadásokat követő szakmai konzultációkban fejtette ki gondolatait a térség régészeti kutatásaiban kínálkozó együttműködési lehetőségekről, különös tekintettel a tervezett Alpok-Adria regionális régészeti atlaszra vonatkozóan. Az emlékülés záró programjaként a résztvevők tanulmányi kirándulást tettek Burgenlandban, ahol dr. Kari Kauss vezetésével Eisenstadtban megtekintették a Tartományi Múzeum kiállítását, majd a Parndorf-i római kori feltárások munkálatait, illetve eredményeit. Az emlékülés több vonatkozásban új részeredményeket tárt fel az érdeklődők előtt, elősegítette a hasonló feladatokkal foglalkozó szakemberek tapasztalatcseréjét, s jól illeszkedett az Alpok-Adria Közösség mind gazdagabb kulturális és tudományos életébe. A terület gazdag történeti és régészeti kutatásaiból, valamint az elhangzott beszámolókból is a hallgatóságban kialakulhatott az a meggyőződés, hogy az Alpok és Adria térsége a római korban is nagy vonalakban hasonló képet mutatott, mégis a helyi jellegzetességek folytán a sokszínűség is jellemző. A különbözőségek folytán a helyi jellegzetességek még értékesebbé teszik ismereteinket e tájról. Már a romanizácó előrehaladása és a különböző területrészek bekapcsolása is a római birodalom testébe, a romanizáció nagy tette mellett, sokszínű képet mutat. Észak-Itália már a pun háborúk után szerves része lesz a birodalomnak, míg Raetia Caesar korában kapcsolódik a birodalom testébe, s Pannónia már Augusztus korában rálép erre az útra, addig Noricum bár Caesar óta erősen romanizálódik, de az itt kialakult erős - illyr-kelta jellegű - királyság súlya miatt, mint tényleges provincia nem előzi meg az említett kettőt. Mindhárom területen a rómait megelőző helyi kultúrák, na meg a helyi sajátosságok (éghajlat, domborzat stb.) folytán a nagy egyezések mellett igen jelentősek az eltérések is. Joggal lehetne arra gondolni, hogy a romanizáció időbeli előrehaladásával mind általánosabban sztenderd római lesz az itt kialakuló új világ; és mégsem ez következik be. A római hódítás helyi népessége kultúrájának hatása a Kr. u. 2. század folyamán megerősödik. A szobrászati emlékek, a görög-hellenisztikus hatású, és Augustus uralkodása idején birodalmi klasszikus vonásokat felvevő római művészetnek megfelelően, az Alpok-Adria térségében is nagy számban jelennek meg. A mitologikus ábrázolások, a Róma-kultusszal kapcsolatos jelenetek területükön értékes szobrászati műhelyeket fejlesztenek ki, de különösen a sírkőplasztikában Noricum és Pannónia anyaga eltér Észak-Itália és Dél-Gallia e körbe eső ábrázolásaitól. A második század végén, de különösen a 3. század első felében, a vallási kultikus emlékek, az építkezési szokások e provinciák Duna-menti vidékein eltérnek az Itáliához közelebb eső részektől, s a keleti eredetű, s itt is letelepedő szír népesség a keleti kultuszok szokásaival együtt, témában és formában is más művészi megfogalmazásokat hoz. A 3. század végétől, de főleg a 4. században, a kereszténység hatása az egész területet eléri, de itt is különbség tehető a Iulia Alpok vonalától keletre és nyugatra. 8