Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 19/2. (1990) (Szombathely, 1990/91)

Bakay K.: Árpád-kori vár, lakótorony és védmű Kőszegen

azonban oly' erőteljes, hogy a korai telepnek nevet adó Gyöngyöspatakot a XV. század elején már Kőszegi-pataknak is mondogatják (fluvium Kevzeg appelatum: 1411. november 13.).

130 A Gyöngyösparti település és erősség 1260/70-től 1327-ig lényegében földesúri uradalmi központ volt (előbb Gyöngyös-Guns, majd Kőszeg néven), tehát a vásárjog nyilvánvalóan a Kőszegi grófoké kellett legyen. A királyi várost éppen az különbözteti meg a mezővárosoktól, hogy a vásártartás joga a polgárok tulajdonába kerül. Ilyenkor azután egészen kis települések is kaphatnak városi jogokat, mint például az ausztriai Hardegg és Litschau. A Hardegg grófok székhelyén még a XIV. században is csak 30 ház állott, mégis város lett.

131 Viszont hiába nevezték Somogyvárt már a XIII. századtól városnak (civitas Symigiensis: 1358. július 26.), igazi várossá sohasem fejlődött.

132 Az Árpád-kori kőfalakkal körülvett, szűk egy hektáros erősség (várváros) keleti és déli oldalán, az eléggé mély várárkon túl — amelynek a nyomát őrzi a jelenlegi Rajnis utca északi fele és a Diák sétány, mint beépítési határvonal — hamarosan ki kellett alakulnia egy terjedelmesebb piactérnek, a temetőnek és a főútvonal mellett egynéhány házat is felépíthettek. Az adatok alapján a megnevezést is sejthetjük: Váralja. Közismert kellett legyen ez a helynév, ha Herczeg Ráfáel kalocsai érsek még 1456 májusában is Kőszeg-Váralján szállt meg.

133 Hasonló helyzet jónéhány helyen kialakult, például Pécsváradon, Somogyváron, Szepesvárnál. Ugyanakkor tisztáznunk kell a Felső- és Alsó-Kőszeg kifejezéseket is, amelyekről általában azt tartják, hogy a Felső-Kőszeg azonos az óházaki felsővárral.

134 Mi azonban nem osztjuk ezt a nézetet. A Gyöngyös-patak folyásiránya szerint a jobb parti, északabbra eső váras település kétségtelenül felső-városnak, a délebbre kialakult pedig alsónak nevezendő! Az 1360. november l-jén kelt oklevélben Lengyel Péter, a nádorispán várnagya (Peter Lengéi Purgraf dez Natorspan) Felső-Gunson intézkedik (auf den Obern Guns), tehát szó sincs itt Obere Burg-ról, azaz felsővárról.

135 Besenyő Mihályról is csak azt írja az 1342. október 28-án kelt oklevél, hogy Guessig-i castellanus, azaz várnagy.

136 Úgy látszik, a királyi kiváltságok elnyerése után a várvárosnak királyi várnagya lett (elsőként Dezső mester — magister Deseu castellanus de Kwzig: 1328. június 9.), a városnak pedig bírója (iudex civium), elsőként 1343-ban Miklós.

137 Zsigmond király 1432. január 24-én Budán kelt oklevelében Garai Miklós nádor fiainak, Miklósnak és Lászlónak a birtokosztásánál szerepel Felső- és AlsóKőszeg (Kewzeg superius et inferius), annak bizonyságául, hogy a felsővárról, mint Felső-Kőszegről szó sem lehet!

138 130 ZSO 1,241. 131GUTKAS 1977, 151. 132 BAKA Y 1989,272. 133TT1901,211.—KARÁCSONYI 1924, 136. 134 FÜGEDI 1977, 156. 135 SOP OKL. I. 120.—FÜGEDI 1977, 156. 136 UB IV, 353—354. (553. oki.) 137 CHERNÉL 1878, 13. 138 HO VII, 452. (407. oki.), 458. — ZsO 1,265 (2421. oki). 77