Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 19/2. (1990) (Szombathely, 1990/91)

Bakay K.: Árpád-kori vár, lakótorony és védmű Kőszegen

sáncokkal is körülkerítették a váralji települést. Ez egészen szükségszerű kellett legyen, hiszen a népesség lélekszáma egyre nőtt, létesíteni kellett temetkezőhely et kápolnával, ispotályt (kórházat), hentes és pékárus bódékat és természetesen kézműves műhelyeket is. (Más kérdés, hogy a közzétett írott források többnyire csak a XVI. századtól beszélnek kézművesekről, mint például Dauchner Bálint cipészmesterről: maister Valtán schuister purger zu Guns, 1530, 1531).

126 Az eddigi vélekedések szerint a XIV. század elején, amikor Sárvárral egyidejűleg - Kőszeg polgárai is benyújtják kérelmüket a királyhoz, kiváltságaik megerősítését kérve, már a ma is látható városfalak övezte település állott fenn. Ezt a vélekedést azonban egyetlen adat sem erősíti meg. Kétségtelen, hogy például I. Károly Róbert király 1327. január 30-án Guns városáról (civitas Gunch) szól, a civitas megjelölést azonban a XIV. században a legkülönbözőbb településekre alkalmazták. Döntő bizonyítéknak tekinthetjük, hogy a város 1328. június 3-án kelt királyi kiváltságlevelében a városfalakra a legcsekélyebb utalás sincs. 1335-ben Locsmánd és Gyirót birtoklása kapcsán a kőszegi királyi várról esik szó (castra regia Kuzeg),

121 a magunk részéről azonban ezt az adatot a felsővárra vonatkoztatjuk. I. Károly csak 1336-ban rendeli el a város kőfalainak felépítését, tízévi királyi adómentesség fejében, amelyet azután I. Lajos 1343-ban megerősítésül megismételt, mondván: kőszegi polgáraink (civis nostri de Kewzegh) a cenzus regalis collecta nevű hadiadót nem tartoznak megfizetni (nullum censum Regalis Collecte nomine solvere teneatur), ámde azért úgy, hogy Kőszeg város falait (muros dicte Civitatis Kewzegk) megépítsék (construere), áldozzanak rá (operari), és jó falakkal erősítsék meg (ac munimentis bonis solidare), valamint - nyilván a régi falakra utalva írja elő - vastagítsák is a védműveket (firmare)}

1% Ez az igazi fordulópont Kőszeg történeti-topográfiai históriájában! Természetesen nem úgy értelmezve a kőfalak építését, mint amely ekkortájt már elkészült, hiszen a civitas murata kifejezés önmagában még csak jog arra, hogy egy település fallal vetethesse körül magát. Éppen a XIV. században kapott egy sor városunk falépítési jogot (Szécsény, Szakolca, Rimaszombat, Eperjes, Kismarton),

129 tehát korántsem véletlen Kőszeg esete. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy nézetünk szerint - 1328-ban a kiváltságokat a jelenlegi vár területét elfoglaló kis település kapta, amelynek álltak a falai, tehát nem kellett felépítésüket előírni, s amelyet ekkorra már elsősorban Kőszeg néven ismernek, noha a felsővár még szilárdan állt és működött. A névátvitel 126 1241 után Váradon a vár falait fából ácsolt tornyokkal erősítették meg: BALOGH 1981, 12. — Elszórtan korábbról is van kézművesre vonatkozó említés, pl. 1395, SOP. OKL. J/l, 247. — 1/7, 389, 415. — „opidum Kuzyng cum suis foro": 1391. ZsO I, 241. 127 ÜB IV, 197—198. 128ROSNAK 1789,3. 129 LADÁNYI 1980, 466. — Sopronra: ÜB IV, 289. 75