Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 19/2. (1990) (Szombathely, 1990/91)
Bakay K.: Árpád-kori vár, lakótorony és védmű Kőszegen
97 A GRAVE IWA felirat nem perdöntő érv. Az Iván—János megnevezés váltakozva jelenik meg a XIII— XV. században. Pl. Ybanus sive lohannes (1289, GOMBOS 1937, 1, 514.) vagy Yanusch (1428, SOP. OKL. 1923,369.). A felirat Garai Jánosra is vonatkozhat. — GERGELYFFY 1963, 6. — GERGELYFFY—SEDLMAYER 1964, 12—13.— HOLL 1986, 58., 20. j. 98BAKAY 1984, 1003. — BAKA Y 1986. 99 GERGELYFFY 1963, 6—7. — HOLL 1986, 60. 100 Hasonló történt Graz esetében is, ahol a „Gradée" nevet a Guntho-(Guntharn)i német telepesek átvitték a felsővárról az alsó urasági várra: castrum Graece. GUTKAS 1977,145. — BOSCH 1978, 67—70. 101 BORSA 1987, 169,171,250. — UB II, 300, 331, —ZsO 1,206. 102 CD IX/2, 331—334. — UB IV, 560. 103 CHERNÉL 1869,98. — Ritkán tudjuk a terveztető nevét, pl. a XI. században Arnold gróf terveztette Ardres (Calais) városkát: OPLL 1985, 15. 104 GUTKAS 1977, 146—147. 105 ÉRSZEGI 1978, 85. 106 GUTKAS 1977, 138 skk. 107 CD VIII/3,279—283. — UB IV, 34— 37 (85. oklevél). látjuk megalapozottnak az északi „palota" 1270-80 tájára keltezését sem, 97 noha Holl Imrével abban egyetértünk, hogy a XV. századvégi 98 Szent Jakab templom falfestményei nem állnak rokonságban a vár festett faldíszítéseivel. 99 A legkorábbi kis település (Gyöngyös?) területén a XIII. század utolsó harmadában két lakótorony épült, amelyeket erős kőfalakkal és árkokkal vettek körül. A későbbi alsóvár azonban ekkor még nem létezett. A Kőszegi grófok nagyszabású építkezései nemcsak jelentőssé tették a korábbi települést (Gyöngyös-t), hanem egyszersmind - talán tudatosan, talán akaratlanul - ráruházták a felső vár nevét a patakparti erősségre is (Kőszeg). 100 Csak ezzel volna jól magyarázható az oklevelek határozott különbségtétele. Vannak ugyanis olyan oklevelek, amelyeket in Gvns, in Gvndes, in Kuzyg, in Gizeg, in Kuzeg állítottak ki, vár vagy város megnevezés nélkül, s vannak olyanok, amelyekben világosan megírják, hogy a Kőszeg vára alatt (prope Kuzegh: III. András 1296. szeptember 18. - sub tus castrum Kwzeg: III. András 1296. szeptember 21. - sub castro Kwzegh: III. András 1296. október 6.) keltezték az írást. 101 . A felsorolt adatok, véleményünk szerint azt jelzik, hogy volt a felsővár (castrum) és volt Kőszeg város a védművekkel. A topográfiai elkülönítés jól elvégezhető az 1354. évi határjárás alapján, 102 ahol nemcsak a Hétforrás őse: Warkuttha vagy Welyke forrás és Kerekhegy szerepel, hanem a hegyre vezető lovaggyalogút is. Kőszeg (eredetileg Gyöngyös) tudatosan telepített városként született a XII. században, ha nem is tudjuk a felmérő nevét. 103 Ilyen alapított város volt Bécs, Lübeck, Klosterneuburg, Wienerneustadt. 104 Nem kevés példa adódik a középkori Európából annak igazolására, hogy egy-egy forgalmas út mentén, országos vagy helyi vásárok tartási helyén fontos települések jöttek létre. Nagyon valószínűnek tarthatjuk, hogy esetünkben Kőszegi Henrik és János, mindkettő nádor is volt, az előbbi 1260-1266, az utóbbi 1281-82, illetőleg 1287-88 között 105 szerezte meg a vásárjogot, így őket tekinthetjük vásáralapítóknak. Amikor a vásárhelyeket falakkal, tornyokkal és kapuval megerősítették, városok születtek. Graz például 1164-ben vásáros helyként szerepel, 1189-ben viszont már városként (civitas), de ugyanez figyelhető meg Linz, Innsbruck esetében is. 106 Kőszeg 1328. június 3-án kelt kiváltságlevele is azt mondja, hogy Henrik fia, János nádor és Henrik bán alapították Kőszeg városát, ők „emelték és építették meg." 107 A fő helyet minden bizonnyal a vásártér foglalhatta el. A várostörténeti kutatás megkülönbözteti az ún. várvárosoknak azt a típusát, 68