Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 19/2. (1990) (Szombathely, 1990/91)

Bakay K.: Árpád-kori vár, lakótorony és védmű Kőszegen

Az ősi víz- és hegynevek elenyésztek, talán a Csarmas-kút, a későbbi Herman-forrás az egyetlen kivétel. Az Irottkő eredeti neve talán Szálkő vagy az ófelnémet eredetű jövevényszó: Vütöm lehetett.

32 Az mindenesetre bizonyos, hogy Geschriebener Steinnek, azaz írottkőnek csak a XVII. század végétől nevezik az Esterházy- és Batthyánybirtokokat elválasztó monogramos (CBE vagy СЕВ) határkő miatt.

33 A kőszegi várban lakók ellátását biztosító szekérút vezethetett a Király-völgyön keresztül, vagy a Szabó-hegyen át. Az utóbbit valószínűsítheti, hogy a legkorábbi várbirtokok között találjuk Doroszlót: castrum Kuzyg ... cum villa Duruzlau.

34 Feltehető közvetlen kapcsolat a szentvidi várral is. Kőszeg XVIII. századi krónikása, Rosnák Márton egyik jegyzetében ezt írja: „Was kann durch das Obere Haus anders, als jenes alte eingegangene Schloss, welches der Stadt gegen Niedergang der Sonne hoch oben im Walde gelegen, verstanden werden? Als ich in Güns die lateinische Schule besucht, ragte noch immer ein Stück Gemäuers über die Baume hervor; ich zweifle auch nicht, dass noch heutiges Tags einige Überbleibsel davon zu sehen sind. In der ungarischen Sprache heisst es noch bis jetzt Felsővár, das Obere Schloss. Es soll ehemale auch Alt güns geheissen haben." „Mit is érthetnénk mást a Felső Házon, mint azt a régi rombadőlt várat, amely a várostól napnyugatra, magasan fenn az erdőben feküdt? Amikor én a latin iskolába jártam, Kőszegen még mindig egy faldarab emelkedett a fák fölé, s abban sem kételkedem, hogy mindmáig is látható néhány maradványa. Magyarul mostanáig Felsővárnak hívják. Egykor, állítólag Altgünsnek nevezték." Roznák Márton tehát 1750 táján a fák fölé nyúló falmaradványokról tudott, s ha kétkedve is, megemlíti, hogy a Felsővárat állítólag Ókőszegnek nevezték. Mindez egybevágna azzal a feltevéssel, hogy a Gyöngyös jobbparti települését eredetileg nem Kőszegnek hívták.

35 ARPAD-KORI TELEPESEK VAROSALAPITASA 32 MOLL A Y 1974. 33 MESTERHÁZY 1928, 343. — POSGAY 1973, 217—219. — TÓTH 1974, 464 skk. 34 UB 11,140(193. oklevél). —CHERNÉL 1869, 100. — KRISTÓ 1975, 252. 35 ROSNAK 1789, 28. — vö. SAVARIA 19/2(1990) 141. A Gyöngyös-patak szúk ártere, a mai város északi végénél legyezőszerúen kitágul, kelet felől a Guba-hegy lankás dombvonulatától kísérve, árterületét délnyugat felé szélesítette ki, társul véve maga mellé a jobb oldali mellékágat, a Malom-árkot. A Kőszegi-hegység északkeleti nyúlványa a Kálvária-hegytől egyenletesen ereszkedik alá, teraszai a Sallai u.-Gyöngyös u.-Várkör-Fő tér által közrefogott városrészig nyúlnak. Az 1156 óta hercegi rangot viselő osztrák fejedelmek már a XII. század végén „civitas metropolitana"-nak nevezik 50