Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 19/2. (1990) (Szombathely, 1990/91)

B. Marton e.: A velem–szentvidi franica-magyar ásatás számítógépes adatfelvitele

Rajz, fotó, dátum egyezik a leleteknél elmondottakkal. 3. RÉGÉSZETI JELENSÉG ADATAINAK FELVITELE Régészeti jelenségeknek neveztük azt, amikor egy rétegen belül objektumokat, ún. telepjelenségeket találunk, amelyeknek leleteit ter­mészetesen szeretnénk együtt tartani. Ha értelmezhető a jelenség ­néhány esetben ez a feldolgozás után válik világossá - akkor a to­vábbiakban ezekkel elkülönítve is szeretnénk foglalkozni. A jelenségeknek van azonosító száma, leírása, kódjai (ez utóbbi 1 - palisszád, 2 -járószint stb., lsd. melléklet). Ugyanúgy, mint a réteg esetében, felvesszük a szintadatokat, s a szintekhez tartozó egyéb adatokból - alak, pontok, mező - megszerkeszthetjük az objektumok térbeli helyzetét, kiterjedését. 4. KAPCSOLATOK FELVITELE Ezt a file-t kitölthetjük a rétegek esetében - akkor a rétegben talált leleteket kötjük be az azonosító szám alá, az egyes leletek rekordjai alapján. Ugyancsak kitölthetjük a telepjelenségek esetében is. Egy­szerre nem adhatunk meg réteget és jelenséget, ezek egymást kiegészítő adatok. így követhetjük a telep életének „történetét", együtt és korsza­konként elkülönítve. Munkánknak két lényeges fázisa van. 1. Az ásatás ideje alatt megpróbálunk minél több elemi adatot rögzíteni, ami természetesen a feltárás munkatempójához igazodik (leletek felszedése, rajzolása, mosás, osztályozás, értékelés, leltározás, csomagolás). 2. A restaurálás, rajzolás, publikációra való előkészítés során megtörténik a rétegek, jelenségek, leletek összekapcsolása, a méretek, formák pontosítása, ellenőrzése és egyeztetése a naplóval. Ez a máso­dik fázis legalább olyan lényeges, mint az első, hiszen ekkor jutunk olyan plusz-információkhoz, amelyek meghaladhatják az egyszerű regisztrálás, leltározás szintjét. Reméljük, kísérleteink e tekintetben is igazolják eddig követett módszerünket. 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom