Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 19/2. (1990) (Szombathely, 1990/91)
Rosnak M.: Die Belagerung der Königl. Freystadt Güns im Jahre 1532 (Közli: Bakay Kornél)
a másikra került, úgy hogy 1538-ban már a legfőbb táborparancsnok (Oberster Feldhauptmann) rangjában igazgatta az öt alsó-ausztriai és vend tartományt, sőt egy tartományfőnök (Landhauptmann) méltóságát töltötte be Krajnában. Bécsben szabad háza volt, amely ugyanis mentes volt minden adózás alól; ezt általában a Horvát-Háznak nevezték, mert őt horvátnak tartották. Ez a ház a Schenckenstrassén volt és Trautson herceg tulajdona volt, akik között az utolsó Wilhelm volt. Újabban az új Magyar Udvari Kancellária tekintélyes épülete kebelezte be és ennek a sarkát képezi az északi oldalon. 4 Mikor hagyta el Jurischitz ezt a világot, az nem határozható meg pontosan. Az biztos, hogy az 1544. esztendőt nem érte meg; mert ebben az esztendőben már Joseph von Lamberget tették meg utódává a krajnai tartományfőnöki poszton. Eszerint tehát vagy ebben vagy az előző évben távozott ebből a világból. Ha azonban hitelt akarunk adni Windisch úr Geográfiájának, akkor ennek már az 1538. esztendőben keljett történnie, mert előadja, hogy epitáfiuma az említett esztendőben már meglett volna a kőszegi templomban. De nagy tévedés, mivel ez nem Jurischitz Niklas sírfelirata, hanem két gyermekéé. Ideírom alább, hogy ebből látni lehessen hősünk méltósági fokozatait és hogy igazoljam azt, amit röviddel előbb mondtam róla. Ezen alkalomból nem mulaszthatom el, hogy ne javítsak ki néhány más helytelenséget is, amely Windisch úr Geográfiájában a Kőszeg címszó alatt becsúszott. így ottan ez áll; ,A plébániatemplom egy igen régi épület"; de mindenki látja az első pillantásra, hogy semmi régi sincs rajta és valóban csak a múlt században, 1620 után építették; kezemben volt azoknak a neve, akik hozzájárultak ezen épület létesítéséhez: „az egykori jezsuita templom — olvassuk továbbá — tekintélyes; minden bizonnyal sokkal régebbi, mint a plébániatemplom, és ha nem tévedek, mindjárt a XV. sz. elején építtette Niklas de Gara palatínus, Kőszeg birtokosa és ura". 7 De különösebben tekintélyes nem sok van rajta; ,A város északi sarkában áll egy 4 tornyú vár"; csak kettő van neki, mint azt minden ember szeme látja. Hogy Corvin Mátyás ezt a várost 1483-ban, nem pedig 1481-ben vette el fegyverrel Frigyes császártól, már fentebb bebizonyítottam; de hogy a törökök által ostromolt kőszegiek legalább mégegyszer többen voltak 7 N. Juriste zágrábi szobra (részlet) 113