Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 19/2. (1990) (Szombathely, 1990/91)

Bakay K.: Régi és új könyvek Kőszegről

adat, mely szerint a kőszegi Szent Jakab templom féltett kincseit 1441ben Sopronba vitték volna

69 (a 2. kiadásban kijavítva: 15. o.). Kőszeg soha nem vált a Habsburgok „délkelet-európai bázisává" (15. o.). Semmi sem igazolja, hogy a mai plébánia épülete 1483-tól domus regia lett volna,

70 (16. o.), következetlenül szerepel Kőszeg Ausztriához csatolása: 1491-1647, ill. 1648, ill. 1649 (15,17,28. о.). Sárvár nem készült a törökök ostromára 1532-ben (19. o.), mivel János király pártján állt,

71 a Kőszeget ostromló török sereg létszámáról hiteles adatunk nincs, az 50-55.000 fő becsült adat (19. o.). Jurisicsnak nem „alig negyven", hanem 28 lovaskatonája volt.

72 Kőszeg német érzelmű város volt, nem rokonszenvezett sem Bethlen Gáborral, sem II. Rákóczi Ferenc kurucaival (27, 32. o.)

73 A kőszegi templomokban a kriptaépítések nem 1660 körül folytak (29. o.), hanem 1673-1685 között,

74 Széchenyi György 1671-ben győri püspök volt (29. o.), kalocsai érsek csak 1678-tól.

75 Rákóczi Bezerédi Imre kivégzésére vonatkozó ítélet aláírásától nem „vonakodott mindvégig" (32. o.). A trianoni békediktátummal nem húsz falu hagyta el Kőszeg piacát (39. о., a 2. kiadásban javítva!),

76 az 1919es proletárdiktatúra semmiféle „jelentős eredményt" nem ért el

77 (40. o.), a Magyar Népköztársaság államhatárai nem 1949-ben alakultak ki (40. o.). Kőszegen a lépcsőzetesen kiugró házhomlokzatok nem védelmi célokat szolgáltak (48. о.),

78 a Városház utcai ún. kapu-szobrok közül a keleti oldalon nem Szent Jakab látható, hanem Szent Vendel (49. o.), a Szent Borbála templom (51. о., a 2. kiadásban már Szent Katalin templom) nem adatolt. Több helyen pinceként említődik a középkori földszint (66., 99. o.). Az Öreg-bástya alaprajza nem ötszögletú, hanem kilencszögletű (92. o.). A Fő téri Szentháromság szobor mellékalakjai Szent Sebestyén, Szent Vendel, Szent Antal és Nepomuki Sz.János,

79 noha Szent Rókus is lehet a Vendel-nek meghatározott figura.

80 A Hegyalja utca régi nevét (Lutschon) helytelen a ló-csont szóöszetételből magyarázni (141. o.), feltehetően a borospince-sorban folyó iddogálás (lutschen) az elnevezés eredete. A Kőszeg-útikönyv keresett és népszerű, a fenti pontatlanságok ellenére jól használható, noha nyilvánvalóan nem pótolhatja a várostörténeti monográfiát. Ennek egyik fontos alapját Bariska István teremtette meg

81 a törökkori források szakszerű közreadásával. A „Kőszeg ostromának emlékezete" с kötetben tíz forrásszöveg először látott napvilágot, tizenhét az ismételten közzétett anyagok száma. A várostörténeti források közül kettőt

82 teszünk közzé a Savaria évkönyvben. Az egyik 1789-ből, a másik 1821-ből származik. A régészeti kutatások újabb eredményei 1981-től

83 folyamatosan jelentek meg kisebb kiadványokban és folyóiratokban,

84 illetőleg egy átfogóbb kötetben.

85 69 SOP. OKL. II, 308.: Borsmonostorból vitték el a kegytárgyakat. 70 A plébánia épületén látható címerre: BAKAY 1988/a. 10. 71ISTVÁNFFY 1962, 150. 72 GYALÓKAY 1932, 216. — IVÁNYI 1932, 2—3. 73 SCHNELLER 1821, 6. 74 BAKAY 1989, 334—336. 75 NAGY 1863,519. 76 A M. Sz. Korona Országainak Helységnévtára. Bp. 1913, 30—31. 77 Vö. HÉT FORRÁS 1 (1990) 2. szám, 13—16. 78 Vö. SZEREMLEY 1942, 36. 79 HORVÁTH 1930, 23—24. 80 Lexikon für Theologie und Kirche. VIII. Freiburg 1936, 927—28. 81 BARISKA 1982. 82 ROSNAK1789.—

SCHNELLER 1821. — SAVARIA 19 (1990), 107—144. 83 BAKAY 1981, 1286—1288. 84 BAKAY 1984. — 1985. — 1985/a. — 1988. — 1988/a. 85 BAKAY 1989, 317—338. 101