Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)

Gyógyszerésztörténet - Csanád Vilmos: A történeti Magyarország gyógyszertárainak elnevezései és alapítási évei

A patikák elhelyezése, környezete, külső észrevehető tulajdonsága is ösztökélt patikaelnevezésekre. Találhatunk ilyen elnevezéseket: „Felső", „Alsó" patika (helye a városban) ; a ház színéről elnevezett gyógyszertárakat („Zöld", „Kék"). Nürnbergben Paradicsompatikának neveztek el egy gyógyszertárat, mert az épület falán paradicsomot ábrázoló freskó volt. Voltak utcáról, térről elnevezett patikák is. De arra is van példa, hogy utcát neveznek el patikáról, Pesten a Kígyó utcát. Számos patikát tulajdonosaik nevén emlegettek és neveztek el. Ennek hatása kereshető a német Hof-, Stadt- Raths-Apotheke elnevezésekben: korábbi gazdájuk a hercegség, a város lehetett. A reformáció elterjedtévei sok patika neve megváltozott. Protestánsok lakta területen másra cserélik az erősen katolikus jellegű elnevezéseket. A XVII. századtól kezdve már több patika létesül. Az ókori szimbólumok, állatok, növények, antik mitológia, istenek, a tudomány, történelem, művészet, a kitáguló nagyvilág, a polgárosodás fogalmai késztetik az új elnevezéseket, de nem szűnnek meg a vallásos jelentésűek sem. Sok patikát neveznek el az illető ország történetének fogalomköréből. Az új világrészek felfedezése, távoli, egzotikus népekkel bonyolított kereskedelem, gyarmati cikkek, a gyarmatokon megismert állatok és növények, a messziről hozott gyógyszerek új elnevezésekre csábítanak : Szerecsen, Fekete Szerecsen, Indus, Római, Török, Mór, Mórok, Két Mór elnevezésre. A XVIII. század közepétől tudatosan ragaszkodnak a patikák régi elnevezéséhez, védik ezeket és a hatóságok nem engedik, hogy ugyanabban a városban mások azonos névvel nevezzék el gyógyszertárukat. A szerzetesrendek, kolostoraik mellett sok helyen infírmáriumokat is létesítettek, és ezzel együtt gyógyszereket is készítettek. A gyógyszereket a rendi orvosok és a melléjük rendelt fráterek állították össze. Első királyaink idejében már voltak ilyen kolostorok nálunk. A Szent Lázár rendnek Magyarországon már 1200 körül voltak kórházaik, öltözetükön zöld keresztet viseltek. A templomosok III. István idejében foglalkoztak betegápolással. Ruhájukon vörös kereszt volt. A johanniták, vagy ispotályosok II. Géza korában telepedtek le, betegeket ápoltak. Ruhájukat fehér kereszt ékesítette. A német lovagrend is ápolt nálunk betegeket II. András idejében. Nem ok nélkül emlegettük a szerzetesrendek különféle színű keresztjeit, mert a jelzős kereszt megnevezést fellelhetjük későbbi patikaelnevezéseinkben. A szerzetesek, lovagrendek kolostori gyógyszertárain kívül országunkban városi gyógyszertárak is voltak. Budán már 1303-ban volt „városi" gyógyszertár. (Orient i. m. 35.1.) Egy 1494-ből származó oklevél említi a nagyszebeni városi gyógyszertárat (Orient, 48. 1.), 1500-ban Pozsony és Brassó is büszkélkedhetett gyógyszertárral (Orient, 51. 1.). Erdélyben a XVI. század elején 3 (Orient, 53.1.), a XVII. század végéig 6 nyilvános városi gyógyszertár működött (Orient, 149.1.). Nagyszebenben a XVII. század végéig 6 patika létesült. A lőcsei, kolozsvári patika alapítása a XVI. század elejére esik. (Carl Frederking: Grundzüge der Geschichte der Pharmazie, Göttingen, 1874. с művében (19. 1.) említi, hogy Oroszországban az első patikát Moszkvában nyitották meg a XVI. század végén. Később Nagy Péter cár szorgalmazta patikák alapítását. 1701 és 1713 között 8 patika létesült Moszkvában.) A XVI. század után a patikáink lassan szaporodnak, de .főuraink is állítanak fel házipatikákat. (Szigetváry F. : Különböző tulajdonviszonyú patikák felállítása...) A XVI.-XVIII. században a jezsuiták és az irgalmasok több patikát alapítottak nálunk is. A jezsuiták 1561-ben jelentek meg az országban. 1700-ban 36 rendházuk, 1773-ban, feloszlatásukkor 52 rendházuk és 1000-nél több rendtagjuk volt. A jezsuiták jelvényében IHS betűk olvashatók: Jesus Hominum Salvator = Jézus az emberek megváltója. Innen a sok Salvator elnevezésű patikánk. Az irgalmas rendet Istenes Szent János alapította Portugáliában. 1578-ban kaptak constitutiót. Szepesváralján már 1650ben volt Gránátalma elnevezésű gyógyszertáruk.