Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)

Helytörténet - Pungor Zoltán: A csempeszházi és a béri Balogh családok

76. Nagy Iván: IX. kötet. 775. o. Palásthy Pálra Nagy Iván: IX. kötet: 30-31. o. 77. Nagy Iván: X. kötet. 171-175. o. Vas és Győr megyei birtokos család, a XIX. sz. közepén Bozsokon, Kőszeg melletti birtokukon éltek. A családnak rokoni kapcsolata volt az említett Palásthyakkal és Kisfaludy László kuruc ezredes felesége is Sibrik lány volt (Mária) Kastélyukat, amely a hagyomány szerint Mátyás király vadászkastélya volt 1959-ben restaurálták. Jelenleg Vas megye Tanácsának üdülője. 78. Lásd a leszármazási táblázat részletét (Nagy Iván: IX. k. 778. oldalról.) 79. A per anyagában latin nyelven. A közölt levélrészlet nyers fordítás. A levél a vasvári káptalannak íródott gr. erdődi Pálffy János nádortól, hogy az végezze el a birtokbahelyezést. A Koltay családról nem sokat tudunk. Nagy Iván: VI. kötet. 315. o. Zalai nemes családnak írja, hol Koltay L. 1844-ben al-adószedő. Kempelen Béla: VI. köt. 104—(105. oldalon): Az 1754—55. évi országos nemesi összeíráskor Vas megyében Bernát, György, Farkas, Gáspár, Sándor, Ferenc igazolta nemességét. A Botka családról elég részletesen tudósít Nagy Iván : II. kötet. 215-219. o. Lásd a leszármazási tábla részletét! Botka mester utódai 1414-ben a vasvári káptalan előtt osztoztak az ősi jószágaikon: Szántó (most Szántód-puszta), Széplak, Endréd, Balosaj (mostanáig Balozsameggyes, jelenleg Rábakovácsival egyesülve Meggyeskovácsi, tehát a Balozsa név eltűnt, csak a helybeliek és a környékiek ismerik) Cseke, Kopács (ma Csempeszkopács) Mankósfölde (később Botkaháza, majd Tüskevár, ill. Margitháza (most János-major, Csempeszkopács és Meggyeskovácsi között) és Lepsény béli birtokok. A törökidőkben felvirágzott vagyon a XVII. századra elúszott. 80. Az 1771-72. évi birtokper anyagában. 1772. január 27. és 1772. febr. 24-i dátumokkal latin nyelven készült másolatok. 81. Uo. 1747. március 1. illetve iktatva 2-án. Részlet a magyar nyelvű, latin kifejezésekkel írt egyezséglevélből. A bevezető és befejező rész elhagyva. 82. Uo. 8. sz. alatt. Magyar nyelvű, latin kifejezésekkel. Részlet. 83. Balogh Gyula műve 170. oldalán a Béry családról a címerük alapján tudósít: „Adta: I. Leopold, Laxenburg, 1659. június 1. Kapta: Bődy másképp Horváth András, neje Somogyi Erzsébet, lányai: Anna és Erzsébet, s feleségének névrokonai ..." - Felmutatta: Béry Mihály, s idősebb és ifjabb Béry János, 1733. Bőd." Csempészen, illetve akkor már Csempesz-Kopácson az 1854. évi kataszteri térképén szerepel jelentős birtokállománnyal, Béry Lajos és Béry Terézia. Nevükkel, a Sarlay mellett, az 1848. évi nyári iskolaügyi felmérésen is találkozunk. (Az eredeti felmérés és a térképmásolat a Helytörténeti Múzeumban látható Csempeszkopácson.) A Béry birtokok Csempesz-Kopácson, a XIX. sz. végén, zömmel a Sarlay család kezébe kerültek. 84. Sarlai Gábor az 1820-as években ügyvéd. 1829-ben hitvese Szombathellyi Margit meghatalmazottjaként szerepel a Vidos es. lt. XIII. 42. sz. alatt a Vas megyi Levéltárban lévő anyagában, zálogos ügyek között. „Alul írottak, és ugyan egy részrül mi Nagy Alásonyi Bartza István, mégis Bartza Eszter néhai Vidos Zsigmond Tábla Bíró Úr hitvese, mégis Bartza Borbálya néhai Boldogemlékű N. Alásonyi Bartza János és Vitnyédi Zsuzsanna asszony egyenes maradéki, más részről pedig én Sarlay Gábor úgymint nemes Szombathelyi Margit hitvesem meghatalmazottja lépünk e következendő egyességre..." (Szombathelyi Gábor - Margit attyától - 24 esztendőre 4665 forinton zálogban bírt birtokot a következő módon visszaadják...) Aláírások : Sarlay Gábor fiskális, Bartza Eszter, Bartza Borbála, Bartza István. Sarlay Gábort 1845-ben Vas vármegye táblabírájává nevezték ki. A Sarlay családról, a család leszármazottja Sarlay Ferenc (Szombathely, Révai u. 1.) adott át iratokat és közölt adatokat. Egy, a család címerét bemutató fénykép alatt a következőket olvashatjuk (Egyébként fatáblára festett címerpajzs is a birtokában van) : „a nagy- és kissarlói Sarlay-család címere. A család valószínűleg a Ludány nemzetségből származik, mely Kis-Sarló birtokában volt. A család 1627-ben nyert megerősítő címeres ^ oklevelet, mely 1627-ben Bars, 1660-ban Nógrád, 1665-ben Zemplén stb. vármegyében hirdettetett ki. 1567-ben a család adománylevelet nyert Kis-Sarlóra, melybe Oláh Miklós esztergomi 245