Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)

Helytörténet - Pungor Zoltán: A csempeszházi és a béri Balogh családok

Orsolya udvarházába. Imrének Csempész Katalintól 6 gyermeke maradt (lásd a Vidos család leszármazási tábláját). A Vidos család a XVII. sz. első felében, illetve a század derekán sokat szenvedett evangélikus vallása miatt. Elvesztik koltai birtokaikat is, azonban viszonylag rövid idő alatt visszaszerzik, sőt a XVIII. sz. első felében növelik is. 29. Ott élt a bődi Balogh családot továbbvivő II. István 1715-ben mint Vasvármegye esküdtje, és két fia II. Ádám és III. István. Lásd a Palatinus féle beödi Balogh család leszármazási tábláján, illetve: Palatinus: Vasvármegyei nemes családok. I. 28. 35. o. 30. Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. VII. kötet. Budapest, 1894. 737. o. „Bir (Bér) Byr. (XIII. sz. végén Hazai okmt. VII. 335. 1340: Anjouk okmt. IV. 7, 1365; Szombath. kápt. házi lit. szám nélkül, 1387: Uo. lad. 1. f. 3. п. 28., 1416: Uo. jelzet nélkül, 1431: Uo. lad. 1. f. 5. п. 14, 1443: Dl. 13743:) Bir. (1422. Sopr. okit. II. 70.) Teuteus Byr (1358: Szombath. kápt. házi lit. jelzet nélkül, 1377: Uo.) Poss. Thewtheusbyr, Hegyes Byr et Althol Byr. (1416. Uo.) Poss Thewtheusbyr et pred. (sen. poss.) Althalbyr. (1481 : Szombath. kápt. házi 11t. lad. 2 f. 7. sz. 16., 1485: Uo. п. 27., 1486: Uo. f. 8. 1, 1504. Uo. f. 9 п. 9 és 11.) Utraque Byr. (1486: Uo. п. 2.) Poss. Thytheusbyr et Althalbyr (1520: Uo. n. 27.) Köznemeseké volt. - A mai Kis-Bér helységnek felel meg, Egervártól ék." Fényes Elek : Magyarország geographiai szótra, mellyben minden város, falu és puszta betűrendben körülményesen leírattatik. I. kötet. Pesten, 1851: Kisbér, magyar falu Vas megyében, ut. p. Szalabér, 530 kath. 12 zsidó lak. Bora, búzája, fája elég. 31. A Nógrád megyei Bér falut, a Komárom megyei Kisbért, amely a XIX. sz. elején városi rangú település, valamint a Zala megyei Zalabért (Szalabér) kizárhatjuk a névadás helységeiként, bár teljesen figyelmen kívül hagyni őket nem lehet. 32. Reiszig Ede: A béri Balogh család. 38. o. lásd a 12. jegyzetet. 33. Uo. 34. Balogh Gyula: 152. o. 35. Balogh Gyula: 260. o. Tőtősy (zepetneki) család. Nemességet, illetve czímert Rudolf adta Prágában 1587. febr. 22-én, zepetneki Tőtősy György és gyermekei Péter, Jakab, Orsolya és Katalin számára. A czímereslevelet felmutatta zepetneki Tőtősy János és Ferenc 1733-ban Sorki-Kisfaludon. 36. Nagy Iván: 11. kötet: 324. o. 37. A mellékletekben közölt Töttössy család leszármazási táblájának részletét Varga Ferenc simasági esperes volt szíves rendelkezésre bocsátani, melyet ez úton is megköszönök. 38. Palatinus József: 35. o. 39. Balogh Gyula: 188. o. A címert (I. Lipóttól 1700. szept. 13.) felmutatta: Farkas és János 1733-ban Vasvár-, Szilassy Zsigmond, György és János 1733-ban Kopács. - Az 1771-72-es per anyagában, a „Balosai béli Koltay László" csempeszházi birtokbahelyezése ellen 1743 decemberében és 1744 januárjában tiltakozók között ott van Szilasi György is. - Regustum Dominorum: Comitatus Costriferrei mobiléus Anno 1741. eloborátum. Kopács: A felsorolásban 2. helyen Szilasi György. 3. helyen Szilasi János szerepel. - A szerző anyai nagyanyja Szilasi (Szilassy) Anna volt. 1970-ig a csempeszkopácsi ősi családi házban őrizték I. Lipót 1700. szept. 13-án kelt erősen szakadozott adománylevelét és a díszes fátokban lévő címerpecsétet. Az oklevél és a címer 1970-ben ideiglenesen Kanadába került, az egyik leszármazotthoz. 40. Reiszig Edénél a 39. oldalon 1. sz. lábjegyzet: Nádasdy utasítása 1651-ben Bezerédj György és Körbey György számára Zala vármegye közgyűlésére. Századok, 1871. évf. 41. Reiszig Edénél a 39. oldalon 2. sz. lábjegyzet: Másolata a Reiszig család kámoni levéltárában. 42. Reiszig Edénél a 39. oldalon 3. sz. lábjegyzet: 1689-ben gr. Draskovits Pál eladja Béri Balogh Zsuzsannának, Rátky György özvegyének 1700 frtért Gyalóka Sopron vármegyében fekvő birtokát, melyet gr. Draskovits Pál atyja Ádám, Balogh Andrásnétól vett meg. 43. Reiszig Edénél a 39. oldalon 4. sz. lábjegyzet: Vas vármegye levéltára. Osztályiratok. 16,672. 18. 44. Az 1771-72-es per anyagában 11. sz. alatt. Magyar nyelvű, latin kifejezésekkel, formulákkal. A bevezető és befejező részt kicsit rövidítve, a fő részt a latin kifejezések feloldásával és az eredeti helyesírással közlöm.