Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)
Helytörténet - Pungor Zoltán: A csempeszházi és a béri Balogh családok
adatok sokasága mutatja, hogy ezek a középnemesi rangig, vármegyei (vezető) tisztségekig eljutó családok a XVI. század közepétől, a XVII. századon át, a XVIII. sz. közepéig, aktív birtok és nemességszerzéssel hallattak magukról. Jól példázza ezt az a Tulok család, kinek egyik tagja Tulok Gergely béri Balogh Ádám nővérét Juditot vette feleségül a XVII. század végén. 15 A birtok és nemességszerzés középkorban meghonosodott útjai, a főurak szolgálata, katonáskodás, házasság (jószolgálat, hadidicsőség) e korban koncentrált lehetőség a végvári vonalak közelében, és ezek jelen vannak Nyugat-Dunántúlon és a szomszédos horvát és szlovén végeken is. Az állandó háborús készenlét, török és magyar beütések egymás területére, hadjáratok, szabadságharcok járványok, a forgandó szerencse, a feljutást és a lecsúszást egyformán magában hordozza, nemcsak a kis és köznemesi, de a főúri családoknál is. Mindezek ellenére nem lehetett véletlen, hogy a vállalkozókedvű, és szerencsés családok e korban emelkedtek fel az említett országrészeken. Ebben az időben élte virágkorát, és hanyatlott le a csempeszházi és a béri Balogh család is. A CSEMPESZHÁZI BALOGH CSALÁD Ifj. Reiszig Ede a béri Balogh családról írt, már említett tanulmányában, a legelső előnevet használó vasi Balogh családnak említi a csempeszházi Balogh családot (1583). Sajnos sem Ő, sem Balogh Gyula Vas megyei családtörténete, sem Palatínus József munkája, de Kempelen Béla műve sem tartalmaz semmi konkrétumot a családdal kapcsolatban. Nagy Iván műve nem is ismer ilyen előnevű Balogh családot. E sorok írója a 70-es évek közepétől próbálkozik fényt deríteni a család csempeszkopácsi jelenlétére. Az időtől, miután 1970 körül napirendre került a Csempeszkopácson és környékén összegyűjtött néprajzi és helytörténeti anyag elhelyezése az 1949-ig a Sarlay család birtokában lévő kiskastélyban, amit először le akartak bontani, majd a Közös Községi Tanács pénzügyi segítségével múzeumi célra alkalmassá tettek. A múzeumot, illetve a Néprajzi és Helytörténeti Gyűjteményt, a Vas megyei Múzeumok Igazgatóságának szakmai segítségével 1975-ben nyitották meg. A helytörténeti kutatómunka kapcsán került kézbe a Magyar Országos Levéltárban őrzött, a Vidos család levéltári anyaga közt lévő peranyag, melyben a csempeszházi kastélyt és a hozzátartozó birtokot perli vissza 1771-72-ben béri Balogh Ádám lánya Éva és annak lánya Mária a Vörös testvérektől. 16 E peranyagban a kastélyt és a hozzátartozó birtokokat, mint eredetileg csempeszházi Balogh Bertalan tulajdonát emlegetik. Csempeszházi Balogh Bertalan neve a peranyagban 1586-os dátummal fordul elő először, egy birtokvásárlással kapcsolatban. 17 Reiszig Ede a Turulban közölt írásában említ egy okiratot 1598-ból, melyben Jely Tamás a töttösi birtokot, nővérei Orsolya mint Balogh Bertalanné, Zsuzsanna mint Dörögöyné és Krisztina mint Somogyi Benedekné megbízásából is, eladja Balogh Péternek és feleségének Töttössy Klárának és fiuknak Jánosnak 70 magyar forintért. Reiszig Edére hivatkozva Palatínus József, a vasi nemesi családokkal foglalkozó, az előzőekben már említett művében Balogh Bertalant, a béri Balogh család leszármazási táblájának élére helyezi, bár leírja, hogy a Reiszig féle családfán még nem szerepel „mert hiszen a legszorgosabb kutatás sem képes Balogh Péter ágába beilleszteni, noha a vasvár-szombathelyi káptalan levéltárának adatai szerint (családi iratok 61. csomó) az említett Balogh Bertalan kétségtelenül béri Balogh, akinek Imre és Pál fiai még 1616-ban Czomaházán laktak és voltak birtokosok". 18 208
