Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)
Régészet - Makkay János: Rézkori aranykorongok a későbbi Pannonia provincia területéről
vásárlásait, inkább az a valószínű, hogy mindhárom darabot vásárolta, mégpedig - a darabok egymástól eléggé eltérő kidolgozása alapján ítélve - különböző forrásokból. A Jankovich-hagyatékra vonatkozó nyilvántartások ismeretében nem valószínű, hogy a három korong tálalási helyét valaha is meg lehet határozni. Más kérdés, hogy a Jankovich-család levéltárának alapos áttanulmányozása szolgáltathat esetleg további adatokat. Erre azonban egyelőre nem lehetett sort keríteni. Korong-ügyben a következő fontos esemény a hat darab csepini példány felfedezése volt 1861 és 1864 között. A színhely az Eszéktől néhány kilométerrel délre található Csepin/Cepin és Ténye/Tenja közötti Orlovinjak puszta, ott is a Várhov-domb. A korabeli térképek ismeretében az a valószínű, hogy a várhovi domb inkább Ténye határába esett. Csepin neve azonban az elmúlt 125 évben annyira összefonódott e korongokkal, hogy továbbra is kitartunk mellette. Más kérdés, hogy az 1892-ben készült, 1 : 200 000 méretarányú térképen Tényétől délnyugatra két Orlovinják-puszta is található : délre Orlovinjak dl. pst., tehát Alsópuszta (donji), délnyugatra pedig Orlovinjak grn. pst., tehát Felsőpuszta. Részletesebb térképek hiányában egyelőre nem tudjuk eldönteni, hogy a várhovi domb ezek közül melyik területén állott, vagy még ma is áll (lásd az 1. térképet !). A hat csepini aranykorong felfedezését követően egyhamar eltűnt a műkincskereskedelemben, és - ha azt a feltételt szabjuk, hogy ismert és meghatározható lelőhelyről van szó - máig sem került újra a kutatás fénykörébe. Célszerű tehát, ha az egyetlen, megbízható, részletes, és mindmáig teljesen figyelmen kívül hagyott forrást alaposan ismertetjük. Rómer Flóris cikkének, illetve néhány más okmánynak a részleteiről van szó. Glembay Károly (eszéki?) mérnök minden bizonnyal annak a családnak egyik utolsó tagja volt, amelyről Miroslav Krleza híres regénye szól. 1864 végén levelet intézett az Akadémia archaeologiai bizottmányához, amelyben beszámolt a hat arany korong felfedezéséről. A levelet az 1865. január 3-i ülésen ismertették. 9 Úgy határoztak, hogy bővebb részletek szükségeltetnek, és ezt közölték Glembayval. Ő erre megírta a szükséges részleteket, sőt egy korong általa készített rajzát is mellékelte. 10 Az ügyről Rómer a következőket írta: „782. Orlovinyáki pusztáról Verőcze megyében Glembay Károly mérnök úr jelentést tett az arch, bizottmányhoz némely arany lemezekről, melyek nevezett helyen találtattak. Minthogy ezen lelet sokkal érdekesbnek látszott, mintha csak egyszerű megemlítésével meg lehetne elégedni, Glembay úr a részletek közlésére felszólítatott. Ezen felszólításnak szívesen engedvén, ilyen forma tudósítást vettünk: 1861-dik* év tavaszán több tényei legény kukoricza kapálással volt elfoglalva, kik közül az egyik a várhovi dombon álló régi kútból víz ivás miatt lehajolt, a föld színétől mintegy két lábnyira oldalt egy üregben valami csillámlót látott, és 6 darab aranylemezt húzott ki onnan, melyet a helybeli zsidónak 40 váltó forintért el is adott. [*alatt Rómer jegyzete olvasható : Az évre nézve Glembay úr adatai nem egyeznek, mert különböző jelentéseiben ezen lemezek találása az 1861-iki 1863 és 1864-iki évre tétetik.] Ki tudatván a dolog a helybeli jegyző közbejárására Dávidovics Lázár szolgabíró úr által kényszeríttetett a zsidó, hogy a műtárgyakat kiadja, melyekből 3 darabot Adamovics János földbirtokos úrnak, 3 pedig a találónak ítélt a megyei hatóság. A lemezek nem voltak egyenlő nagyságúak ; a 2 nagyobb darab 18 aranyat nyomott, a középső kettő \AVi aranyat, a legkisebb pedig \Wi aranyat, együtt véve tehát 86 darab aranyat. A földes úr hitvese és menyei közt osztá el a kincset, melyek közül Adamovics Lászlóné engedé meg darabjának lerajzolását; a tényei paraszt legény pedig 400 v. forintért adta el részét Eszéken a nélkül, hogy a vevő nevét közlené. A lemez színaranyból áll, tökéletesen kerek, és Glembay úr közlése szerint 476/ 92
