Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)

Művészettörténet - Zsámbéky Mónika: A veleméri falképek viselettörténeti elemzése

/. Pohárszékre kitett ötvöstárgyak. Histoire de Renaud de Montauban, Párizs, Bibi, de Г Arsenal. Ms 5073. (Cosman, M. P. nyomán) Goldschmiedegegenstände-.em Tellerschrank. talán az un. Agnes-ruha Sarnenben, amely III. András király feleségének menyasszonyi ruhájából készült

14

. A burgund udvarban ez a divatozás olyan méreteket öltött, hogy egy ruhaujjhoz 7500 díszt is felhasználtak

15

. A veleméri falképeken többféle típusú fegyverrel is találkozunk. Leggyakoribb a hosszú, egyenes pengéjű, nagy markolatgombos gótikus kard. Ez a típus a 14-15. században széles körben elterjed, és kiszorítja a szablyát, amelyet főleg a keleti eredetű népcsoportok használnak. A többi, Aquila által festett templomban is felbukkannak hasonló kardok: Bántornyán (Turnisce, Jug.) Szent Pálnál, Szent Lászlónál, Mártonhelyen Szent Mártonnál, valamint számos László-legendában, a Képes Krónikában. A kard mellett egyidejűleg tőrt is viseltek, ennek markolata Szent Lászlónál kettéágazik

16

. A jobbjában tartott bárd éllapja alul-felül azonos hosszúságú, éle holdsarlószerűen ívelt, két nyakkal csatlakozik a köpűhöz. A 13-14. században használt harci bárdok éllapja még viszonylag keskenyebb, de a 15. századtól kiszélesedik, mivel így nagyobb ütőerőt lehet kifejteni vele. A Veleméren előforduló forma mellett gyakori az egy nyaktagú bárd is (pl. Bántornyán), néha az él íve eléri a félkörívet, annyira hátrakanyarodik (Bögöz, Erdőfüle). A Háromkirályok jelenetben az egyik szolga bal kezében lándzsát visz. Díszesebb zászlós lándzsával találkozunk Mártonhelyen a Szent Márton és a koldus képén, szintén lándzsát tart a Fájdalmas Krisztus. Elterjedtségét mutatja a Képes Krónikában felbukkanó sok példa

17

. 451