Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)

Gyógyszerésztörténet - Csanád Vilmos: A történeti Magyarország gyógyszertárainak elnevezései és alapítási évei

Nem lesz felesleges, ha a XVIII. században létesített néhány budapesti vendégfogadó nevét is megemlítjük : Arany Sas, Fehér Rózsa, Fehér Ló, Arany Hajó, Elefánt, Tigris, Magyar Király. Ezekből az elnevezésekből (a fűszeresek, materialisták is adtak nevet üzleteiknek) láthatjuk a névadás módját, de azt is, hogy egy szakma, foglalkozás szimbólumai, elnevezései hatottak más szakmára is; elég sok hasonlóságot, megegyezést találhatunk. (1. Bogdán István: Régi magyar mesterségek, Magvető, 1973.). Nézzük meg a régiek gyógyszerészi szimbólumait. Ezek közt már az ókorban is nagy szerepet töltöttek be a növények és az állatok (totem-állatok). Az oroszlán az állatok királya, erőt, bátorságot, vitézséget jelképez. Gyakorivá vált ábrázolása címerekben éppúgy, mint az alábbi állatoké is : A sas az ég tekintélyes madara (a rómaiak hadijelvénye, sok ország szimbólumává lett). A szarvas, a strucc a gyors mozgás állatai. A kígyó minden évben leveti bőrét, az élet megújulásának jelképe, de az okosságnak is, miként a holló. Kedvelt állat volt az egyszarvú, a képzelet szülte csodalény homlokán nőtt szarvával, a medve, az elefánt, a mesebeli griff, a hattyú, a gólya a tavasz és a gyermekáldás madara, a rák, a pelikán. Németországban (azért említünk német példákat, mert a magyar patikaelnevezéseket a nagyrészt német származású patikusaink hazai mintára honosították meg) már a reneszánsz korában van Adler-, Löwen-, Hirsch-, Einhorn-, Schwanen-Apotheke, Apotheke zum Goldenen Greif, - zu Weissen Bär. A kígyóról, hollóról, gólyáról, struccról, páváról elnevezett gyógyszertárak is gyakoriak. A növények közül a szőlőfürt, a rózsa, a borostyán, a búzakalász váltak szimbólumokká: Rosen-, Trauben-Apotheke stb. Asclepios a gyógyítás istene volt a görögöknél. Szent helyein kígyókat tenyésztettek. A botra felfelé tekeredő kígyó az orvoslás máig elterjedt jelképe. Leánya, Hygieia az ábrázolásokban baljában csészét tart, melyből kígyót itat. A Bibliában is többször szerepel a kígyó, a rézkígyó. Az oroszlán a kereszténységben magát Krisztust is jelentette, de attribútuma Sz. Márk evangélistának. Sz. János evangélistáé a sas. Ábrázolásaiban kelyhet tart kezében, melyből kígyó emelkedik ki. Nagy divat volt a patikák elnevezésében az „arany" jelző használata (Arany Oroszlán stb.). A görög-római mitológia istenei, azok kellékei a gyógyszerészet állandó jelképeivé váltak. Már említettük Asclepiost és Hygieiát, a gyógyítás védőpatrónusait. A gyógyítás istene volt Apolló, erőt, egészséget ad az embernek, Hercules, bajt elhárító isten, a hőforrások istene is, Iris az istenek hírmondója, Diana istennő védelmet ad, Minerva a bölcsesség istennője, Flóra a virulásé, a tavaszé, Auróra a hajnalpíré és a verőfényé, Themis az igazság és jogrend védője, Uránia a csillagászat múzsája, Fortuna szerencsét hoz. A mérleg a gyógyszerészet gyakori szimbólumává vált, éppúgy mint több ezer évvel ezelőtt a mozsár a benne lévő törővel. Az említett istenekről és jelképekről a középkor végén patikákat neveztek el és ábrázolásukat felhasználták a díszítésekben is. A kései középkortól, a kereszténység megszilárdulásától kezdve Ó- és Újtestamentumi alakok, fogalmak, majd keresztény szentek, mártírok, patrónusok lesznek a patikák külső és belső díszítéseinek ihletőivé és névadóivá. Gyakori a Szentháromság, Teremtő, Jézus Krisztus, Szentlélek, az Angyal, Mihály, Rafael, (héber szó jelentése: az Úr gyógyulást hoz) elnevezés. Csillag, ez vezette a mágusokat napkeletről Betlehembe, Salamon, az ótestamentumi bölcs király, Szűz Mária, Szent Anna, Szent József, Keresztelő Szent János, az apostolok, az evangélisták, Mária Magdolna (patika-edénnyel ábrázolták) ; a későbbi szentek és mártírok mind-mind célszerűnek kínálkoztak a gyógyszertárak díszítésére és elnevezésére. Sz. Kozmának és Sz. Damjánnak (a gyógyszerészet védőszentjei) ábrázolását számtalan miniatűrön, festményen, freskón, plasztikákban, grafikában láthatjuk. Kozma urinálét, Dámján kenőcstégelyt és spatulát tart kezében. Nagyon sok patikát neveztek el szentekről : Mártonról, Györgyről, Rókusról, Miklósról inkább görög vallásúak körében és nevéről nevezett helységekben. Még sokáig sorolhat400