Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)

Helytörténet - Söptei István: A MINSZ megalakulásától a DISZ zászlóbontásáig (Az ifjúsági mozgalom története Vas megyében 1948. április–1950. június)

A patronázsmunka, a parasztifjúsági szervezetekkel való kapcsolattartás a választások után is folytatódott. A MINSZ Vas megyei Bizottságának munkaterve 1948. május 26-án a következő feladatokat jelölte meg: „Ifjúmunkásaink a patronázs munkát tovább folytatják úgy, hogy egy vagy két községéért felelős lesz egy fejlett ifjúmunkás, aki segíti az EPOSZ-vezetőség munkáját. Esetenként kultúr- és sportbrigádokat küldünk falusi szervezeteink támogatására. „A SZÍT és EPOSZ-szervezetek közötti jó munkakapcsolatot bizonyítja az az ajándékozási akció is, amelynek során a SZÍT megjutalmazta a jól dolgozó EPOSZ-őrszemeket és a termelésben élenjáró csoportokat.

131 A jelzett akciók elősegítették a paraszt-, a munkás- és diákifjúság közeledését, egymás munkájának megismerését, szoros baráti kapcsolatok kiépítését, ugyanakkor az EPOSZ szervezeti megerősítésével hozzájárultak a színvonalas parasztifjúsági mozgalmi munka kibontakoztatásához. A középiskolai diákszövetségek, mint láttuk, 1948-ban a megye középiskoláiban mindenütt megalakultak. Munkavégzésük alapján bátran elmondhatjuk, hogy 1949-ben betöltötték hivatásukat, mozgósították a megye tanulóifjúságát az aktuális feladatok megoldására. Szervezettség tekintetében a Nagy Lajos Gimnázium és a Közgazdasági Technikum járt az élen. Az NLG-ben 500, a közgazdaságiban 377 tagja volt a diákszövetségnek. Az úttörőmozgalom is kiszélesedett, hiszen 1949 februárjában már 220 úttörőcsapat működött a megyében, bár a nyár folyamán a reakció igyekezett szétrobbantani őket.

132 Az ifjúsági szervezetek megerősítését, a fiatalok politikai, ideológiai nevelését szolgálták a SZÍT, az EPOSZ és a Diákszövetség által indított alap- és továbbképző tanfolyamok, világnézeti előadássorozatok, szemináriumok. A Vas megyei SZIT-titkárok 1949. január 9-i értekezlete is a szocialista nevelőmunka fontosságát hangsúlyozta. A lengyári SZÍT, tagjainak továbbképzésére munkásmozgalomtörténeti előadássorozatot indított.

133 A SZÍT-vezetők felkészítésére a megyei titkárság 25 vidéki és 15 szombathelyi résztvevővel 1949 februárjában helyi iskolát szervezett. Áprilisban újabb SZIT-iskolán készítették fel a fiatalokat az agitációs feladatokra. Továbbképző jelleggel a SZÍT 4 helyen esti iskolát állított fel. A marxista-leninista körök eredményesen működtek a megyében. A sárvári SZÍT együttműködve a pártszervezettel tömegszeminárium indítását tervezte. Ezen oktató-nevelő tevékenység eredményeként a megyében a választási agitátor-iskolát 229 fő végezte el, s az egyenruha-tanfolyamokon (a SZIT-egyenruha viseléséhez tanfolyamot kellett elvégezni és vizsgát kellett tenni) 177 fő tanult eredményesen.

134 Az EPOSZ-vezetők és tagok ideológiai, politikai felkészítése az ismert problémák miatt még fontosabb teendője volt a MINSZ megyei vezetésének. 1949 januárjában a MINSZ szervezésében egy hónapos EPOSZ iskola nyílt Alsószelestén 12 fiatal részvételével, 10 községben pedig beindították a Paraszt Ifjúság Művelődési Mozgalmat. A már említett, szervezési hiányosságokkal indult 2 hetes leánykoszorú-vezetőképző iskola is a fenti célkitűzéseket szolgálta. Megyeszerte EPOSZ-előadássorozatok folytak. Az előadások a DÉFOSZ-szal, a szövetkezeti mozgalommal, a traktorállomások jelentőségével, a hazaszeretettel, a 48-as forradalmi eszmékkel és a Komszomollal foglalkoztak.

135 Az MDNSZ tagjai számára ugyancsak szemináriumokat, előadássorozatokat indított. Ezeken a tanulás kérdéseit, a tanulóifjúság jövőjét, az egyház és állam viszonyát, a Szovjetunió szerepét, a forradalmi eszméket, a hazaszeretet kérdéseit vitatták meg, és megismerkedtek a lenini Komszomol történetével. Az úgynevezett „Márciusi körökben" élénk viták zajlottak. Az úttörő őrsvezetők felkészítését a kőszegi őrsvezetőképző tábor végezte.

136 Az ifjúsági egységszervezetek munkája 1949-ben rendkívül sokrétű volt. A tevé385