Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)

Helytörténet - Csák Zsófia: A szombathelyi „Társadalmi Forradalom” című lap történetéről

len cselekvéssel gazdasági felszabadulásukért küzdeni. Az egész politikai mozgalom és parlamentarizmus arra jó, hogy a munkásoknak ezt a közvetlen forradalmi cselekvését megakadályozzák. A kapitalista állam vezetői ezért csábítják a munkásságot a törvényhozásba. A második számban Batthyánynak egy olyan cikke van „A Forradalmi Szocializmus feladatai" címmel, amely Kropotkin művei nyomán íródott. Itt rögtön a cím alatt felhívja az olvasókat, hogy a németül tudók okvetlen olvassák Kropotkin műveit, ezek megrendelhetők a „Társadalmi Forradalom" szerkesztősége útján. (Kropotkin orosz arisztokrata, anarchista. Ekkor Genfben élt, ahol anarchista lapja volt.) A cikkben Batthyány abból indul ki, hogy a munkások minden nyomorának baját a mai tulajdonon alapuló uralkodói rendszer okozza. Csakis a tulajdonnak, azaz a gazdasági rabszolgaságnak, az államnak a teljes megdöntése juttatná a munkásokat emberies, boldog élethez. Az ehhez vezető folyamatot nevezi Batthyány társadalmi forradalomnak. „A társadalmi forradalom csak az egyes munkásoknak egy közös célra irányuló egymást támogató cselekvése lehet."

14 Az új társadalmat úgy vázolja fel, mint ami csak az emberek szolidaritásán, vagyis együttes munkáján, kölcsönös segítségén és testvéries érzésén épülhet fel. Az első feladat azonban ehhez az önálló gondolkodás felébresztése. Meg kell szabadítani a munkásokat a vallástól, a hazafiságtól, a törvények tiszteletétől. A célt Batthyány archaikus kommunista társadalomnak nevezi. „Hogy a munkásság mikor érik meg a forradalomra, azt nem lehet előre megmondani... Elég egy gazdasági válság, egy nagyobb sztrájk stb..."

15 A forradalom menetét elemezve Batthyány kijelenti, hogy az első lépés a munkabeszüntetés lesz. Ezzel megakad a kapitalista állam rendes életmenete. A további lépések - nem fognak többé adót fizetni - nem engedelmeskednek a törvények, a hatóságok és hivatalnokok rendelkezéseinek az újonc és póttartalékosok nem vonulnak be - a bíróság által beidézett vádlottak és tanúk semmisnek tekintik az idézést. így békés úton - s nem fegyverekkel - megdöntik az államhatalmat, mert ha nincs aki engedelmeskedjen, akkor hatalom sincs. Ugyanez vár a tulajdonra is. Ha nem dolgoznak a kapitalistáknak már meg is szüntették a hatalmat, mert a tulajdon nem más, mint valakinek a'munkára kényszerítése. A lakók ne fizessék meg a háziúrnak a házbért, a mezei munkások ne fizessék meg az árendát. Ezzel az egész rendszer működése megakad. A forradalmi általános sztrájk nem jogokat s engedményeket fog követelni, hanem ezt a rendszert teljes egészében megszüntetni. S hogyan képzelte Batthyány a továbbiakat? A munkások a rendszer ilyen békés összeomlása után kis csoportokat alkotnának s így tevékenykednének. Arra is van elképzelése, hogy hogyan látják el magukat ezek a kis csoportok. A kezük ügyébe eső kis boltokat és raktárakat felnyitnák, innen lenne élelem és ruházat. Ha a készlet elég nagy, akkor mindenki tetszés szerint vehet magának, ha kevés felosztják azok között akiknek legnagyobb szüksége van rá. Az egyes kis csoportok szövetkeznek, hogy a különböző vidékek termékeit kicseréljék egymás között.

16 Hasonló sors vár a lakásokra is. A rászorultak beköltöznek az üresen álló lakásokba, a hivatalok, bankok, szállodák tágas szobáiba. Ha ez nem elég, a 10-12 szobás lakásokat osztják szét. Az uralkodó osztálynak azonban van egy eszköze, a katonaság, amelyet hatalma megvédésére be tud vetni. De csak akkor, ha azok megmaradnak hűségesen engedelmeskedni. Itt látható, hogy mennyire szükséges az antimilitarista propaganda. Amíg a katonaság parancsszóra képes testvértársai ellen fegyvert fogni, addig a nép nem érett meg a szabadságra. A munkásoknak mégis el kell készülniök arra, hogy a forradalom nem fog egészen békésen lefolyni, ezért fegyverekről is fognak gondoskodni. Ha az egyenlőség, testvériség és szabadság eszméjéhez hűek lesznek, akkor alulról sem fog 353