Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 17-18. (1983-1984) (Szombathely, 1989)

Helytörténet - Csák Zsófia: A szombathelyi „Társadalmi Forradalom” című lap történetéről

A lap a Szerkesztői üzenetekkel zárul. Már az első számban is vannak üzenetek, mivel a „Társadalmi Forradalom" indulását már 1907 januárjában bejelentette Batthyány az alispáni hivatalba. Ezzel magyarázható, hogy már az első szám megjelenése előtt is érkeztek jókívánságok és üdvözletek. Itt találunk adatokat arra, hogy az üdvözletek mellett különböző észrevételeket tartalmazó levelek is érkeztek. Már az első számban köszönik a Győrből, Marosvásárhelyről, Hosszúperesztegről, Besztercebányáról és Budapestről a lap megjelenését üdvözlő köszöntéseket. Innen tudjuk meg, hogy küldenek be kész cikkeket is, kérve, hogy a „Társadalmi Forradalom" közölje le. Ilyenkor mindig köszönettel vették az írásokat, vagy értesítették a szerzőt, hogy leközlik. De erre csak két esetben volt példa. így került sor Honti Endre: A haza és az osztályharc, illetve Kapás: Az éhségcsillapítás Romániában című cikkek közlésére. Az újsághoz beérkezett kérdésekre itt jelzik, hogy levélben fognak választ adni. Van példa arra is, hogy közli, a hozzájuk beérkezett cikkel nem értenek egyet, tehát nem közölhető. Van aztán, amikor a cikk felfogását helyesnek tartják, de hangneme miatt - nagyhangú szólásmondásokkal van tele és szitkozódzással, idegen szavakkal - nem közölhető. Itt jelennek meg felhívások a lap terjesztésével kapcsolatban, amikor köszönetet mondanak a lap eredményes terjesztéséért, s még kérik is a terjesztőt, hogy időnként tudósítson működéséről. Kiskunhalasi levelező ajánlja, hogy a lapot ne árulják, hanem ingyen osztogassák.

5 A szerkesztő válasza: jobban megbecsülik, ha pénzt is adnak érte, de ha valakinek nincs rá pénze, örömmel küldenek neki ingyen. Innen kapunk értesítést, hogy amikor a halasi szociáldemokraták megtudták, hogy Halason terjesztik a „Társadalmi Forradalmat", nagy ellenagitációt fejtettek ki a munkások között, a szakegyletekben pedig a lapból való felolvasásokat betiltották, mert attól féltek, hogy a munkások abbahagyják a választói jogért való harcot. Ugyancsak Kiskunhalason fordult elő, hogy a címre érkező „Társadalmi Forradalmat" a postások nem kézbesítették, hanem a rendőrkapitány elkobozta. A szerkesztőség azt tanácsolta, hogy jelentsék fel a postamestert a budapesti központban, a rendőrkapitányt, csendőrt vagy szolgabírót pedig a legközelebbi törvényszéknél hivatalos hatalommal való visszaélések miatt.

6 A tizedik számban jelentkezett az Olvasóink levelei rovat először és egyben utoljára, tulajdonképpen a Szerkesztői üzenetekhez hasonló. Bécsből érkezett üdvözletet is találhatunk itt, s írja a levelező, hogy ő már a „Testvériség"-et is ismerte „Mert olvasva a lapból - „Társadalmi Forradalom"-ból - a forradalmi szocialisták szervezkedése című felhívást, örömmel olvastam, s vagyok első ki itt Bécsben megteszi a lépést egy magyar szabadszervezet felállítása érdekében. Hogy működésem eredményes, abból láthatja, hogyha megalakul a szabadszervezet, legalább is 100 példány elfogy itt Bécsben." Még brüsszeli levelezője is volt a lapnak. A „Társadalmi Forradalom" megjelenéséről elsőként a „Vasvármegye" című újságból kapunk hírt. A „Vasvármegye" után a „Testvériség" is azonnal reagált. íróasztal melletti elmélkedésnek nevezte Batthyánynak a „Társadalmi Forradalom"-ban való tevékenységét. „Az íróasztal mellett azonban le lehet becsülni, károsnak lehet tartani a parlamentarizmust, ha az ember szemet huny eredményei előtt. Batthyány Ervin is azok közé tartozik, akik a forradalmiság szó tartalmát a forradalom eszközeihez kötik. Neki nem forradalmi az a szocialista, aki egyéb téren folytatott osztályharca mellett a parlamentbe is be akar hatolni, és felhasznál még egy használható fegyvert céljai elérésére. Ő tehát lapot indított „Társadalmi Forradalom" címen, mellyel egyedüli célja, hogy a szociáldemokrata proletariátus egységét megbontsa... Propagandája lehet jóhiszemű, de mindenesetre káros, tehát az elvtársak jól teszik, ha mindenkinek megmagyarázzák, hogy ahhoz az újsághoz, ahhoz az eszmevilághoz az öntudatos munkásságnak semmi köze sincs."

7 S hogy még világosabb, s teljesen egyértelmű legyen, hogy a két lap nem egy célt szolgál, a „Testvériség" a tizedik számban Szerkesztői üzenetek címszava alatt 350